Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Gróf Péter: Görgei Artúr visegrádi évtizedeihez
Gróf Péter GÖRGEI ARTÚR VISEGRÁDI ÉVTIZEDEIHEZ Görgei Artúr, a tehetséges kémikus, a 48-as szabadságharc fővezére aktív tevékenységének legfontosabb korszaka 1848 szeptemberétől 1849. augusztus 13-ig, nem egészen egy év alatt zajlott le. E szűk esztendő alatt hajtotta végre azon dicső tetteket, amelyek nemcsak a magyar históriában, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi hadtörténelemben emlékezetessé tették a nevét. Életének születésétől 1848-ig terjedő korszaka, nehéz és szegényes életkörülmények, családi tragédiák közötti nevelkedés, a katonai pálya, az abból való kiábrándulás és a reményteli kémikusi pályára való felkészülésről szól. A majd húsz éves kényszerű száműzetés, hatósági megfigyelés, nélkülözés és a forradalom elbukását csak az árulással magyarázni tudó nemzet nagy részének megvetése jutott neki és családjának osztályrészül.1 Jelen tanulmány Görgei Artúr életének 1867 utáni időszakáról, pályafutásának nem a legfontosabb szakaszáról tesz közzé néhány adatot és képet. 1867 nyarán történt hazatérését követő években a nevéhez méltó és családjának eltartását biztosító egzisztencia megteremtését szeretné elérni, amelyről egykori tiszttársához, Kászonyi Józsefhez írt levele is tanúskodik: „1867. október 5. «Tisztelt barátom! Nemzetünk sorsának jobbra fordulása, leányomnak becsületes nevű s a mellett önálló családból való férjhez menetele, - váratlan megszabadulásom és végre néhány régi hü bajtársam viszontlátása elfelejtetek velem egyideig, közel jövőm bizonytalanságát s nem engedek rögtön felszínre vergődni szokatlan boldogságtól mámoros lelkemben a kérdést: «Hát holnap - mit eszünk, mit iszunk, mibe öltözködünk?» Most azonban, már itt az ideje, kijózanodni s helyt adni ezen kérdésnek is. Véget vetvén az amnestia rabságomnak: megszűnt a rabtartás is. Szabad vagyok! a mellett Isten irgalmából még mindég egészséges, munkaképes és munkaszerető. Nincs is egyéb bajom, mint az, hogy eddig munkával még meg nem kinált senki s én utána járni vagyok kénytelen, mi nekem szokatlan mesterség. Jobb szeretném, ha legalább félúton találkoznám vele; a mihez azonban szintén szükséges, hogy hát csak induljunk valahára. Ha már most te hozzád fordulok mindenekelőtt: úgy hiszem, nincs mit csodálkoznod rajta. Sőt úgy kell neked! Mi szükség volt, kiválnod a többi közül, irányomban? Mi szükség volt a magad szakállára különczködnöd s hozzám hűnek maradnod, míg a többi közül annyian siettek - oldalba rúgni engem? Szóljunk komolyan. Jóltevőm valál már eddig is; hiszen nem egy 1 Görgei Artúr életrajzát 1. Bonn Gábor. Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadság- harcban Bp., 2000.161-162. 267
