Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Baják László: A magyar-bizánci kapcsolatokról és III. Béla királyi reprezentációjáról
összeállításának lehetséges ideje. A történeti körülmények felvázolásával igyekeztünk valószínűsíteni, hogy ez az időszak, ahol ez a két alapvető motivációs tényező: Szent Istvántól eredő legitimáció és a bizánci császári ambíció egyszerre volt jelen, aligha lehet más, mint III. Béla koronázása. A király sírjában talált körmeneti kereszt talán arra is rávilágít, hogy ez a koronázás Béla kivételes szimbolikus igényei miatt el is térhetett az Árpád-kori magyar királykoronázások nyugati jellegű rituáléjától és több-kevesebb keleti, a bizánci császárok koronázásához igazodó vonást is mutatott. Végső soron lehetséges, hogy III. Bélát a bizánci császárkoronázásokhoz hasonló módon koronázták magyar királlyá. III. Béla uralkodásának második felében a bizánci trón kérdése háttérbe szorult. A prioritást részben az ország igazgatásának bizánci tapasztalatok alapján, de nyugati mintára történő újjászervezése, az írásbeliség szerepének megerősítése (királyi kancellária), a kora középkori jellegű magyar társadalom modernizáló átalakításának elindítása, például a ciszterci rend erőteljes támogatása. Másrészt az ország nagyhatalmi státusának főleg Bizánc ellenében történő megteremtése hódító (visszahódító) háborúk indításával (Szerémség, Szerbia, Bosznia, Dalmácia, Horvátország, Galícia), nagypolitikai szerepvállalással, (közvetítés a pápa és Frigyes császár, valamint a bizánci és a német császár között) és nem utolsó sorban európai perspektívájú, a németrómai császárság, Anglia, Franciaország, Aragónia felé irányuló házassági politikájával. Az új politikai koncepció új reprezentációs igényekkel párosult, mint például új európai rangú királyi rezidencia építése Esztergomban, vagy a III. keresztes háborútól nem függetlenül a nyugati típusú lovagi kultúra meghonosítása, amelynek fontos jele lehet a címerhasználat magyarországi megjelenése. ÜBER DIE UNGARISCH-BYZANTINISCHE BEZIEHUNGEN UND KÖNIGLICHE REPRÄSENTATION VON BÉLA III. Zusammenfassung Der ungarische König Béla III. bestieg den Thron 1172 zweifelsohne als am besten vorbereiteter Herrscher der Árpádendynastie. Gemäß einer diplomatischen Vereinbarung verbrachte er früher als Thronerbe des oströmischen Kaiserreiches mehrere Jahre im Kaiserhof von Manuel I. Komnenos. Wegen Wenden des Schicksals wurde er aber schließlich nicht zum byzantinischen Kaiser gekrönt, behaltete aber vermutlich noch lange seinen Rechtsanspruch auf den byzantinischen Thron. Der mittlerweile zum „Griechen" gewordene Herzog mußte nach seiner Thronbesteigung in Ungarn auch den Mißstrauen des lateinischen Klerus bekämpfen. Um zu seiner Herrschaft starke Legitimation zu gewinnen, strebte er sich auch danach, auch durch die Kraft der Symbole sein Vorhaben zu äußern, statt des byzantinischen Brauchtums die Tradition des Heiligen Stephanus fortzusetzen. Hier verknüpfen sich sein persönlicher Werdegang und die Geschichte der Krönungsinsignien beziehungsweise der Heiligen Krone selbst. Es besteht schon lange her die Vermutung, daß die Erstellung der Krönungsinsignien auch mit der Regierung von Béla III. Zusammenhängen könnte. Die Heilige Krone soll aufgrund der Geschichtsquel200
