Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Szilágyi András: Louis-Armand vagy François-Louis? Kérdőjelek kutatás közben
Szilágyi András LOUIS-ARMAND VAGY F R A N Ç O I S - L O U I S ? KÉRDŐJELEK KUTATÁS KÖZBEN A profán apoteózis témakörét szemléltette és illusztrálta, közel hatvan barokk-kori műalkotás bemutatásával, annak az emlékezetes időszaki kiállításnak az egyik szekciója - Világi dicsőség, hőskultusz címmel -, amely 1990 januárjában nyílt meg és mintegy két éven át volt látható az Iparművészeti Múzeumban.1 2 A kiállításnak ezt a tematikai csoportját - a szembetűnő műfaji változatosság mellett - főként az jellemezte, hogy viszonylag nagy számban szerepeltek benne „ismeretlen", azaz korábban alig, vagy egyáltalán nem publikált darabok. Ezek között található az a négy - kétségkívül összetartozó - bronz kisplasztika, amelyek rövid, tömör leírását, legfontosabb adataikkal együtt, az említett kiállítás katalógusában olvashatjuk. A közel azonos méretű négy darab egy- egy - feketére pácolt fa talapzatra illesztett - figurát jelenít meg/ A felemelt balkezében zászlót tartó, a legyőzött ellenség fegyvereit taposó, álló nőalak Bellona megszemélyesítője; (1. kép) ennek párdarabjában, az antik öltözetű sisakos hérosz képében alighanem Mars hadisten ábrázolását ismerhetjük fel. (3. kép) A sorozat további két figurája ugyancsak egymás párdarabjának tekinthető: egy-egy leláncolt török harcos - egyikük turbánszerű fejfedőt visel -, akik a legyőzött ellenség megszemélyesítői. (5. és 7. kép) Ez utóbbiak, az első kettőtől eltérően, nem aranyozottak; felületüket sötét bronzpatina fedi. Az L alakú fa talapzatok hátoldalát, mind a négy figura esetében, egy-egy aranyozott bronz kartus díszíti, amelyeken a következő, latin nyelvű vésett „disztichonok" olvashatók: Bellona felirata: Unum priscus Eques potuit / mactare Draconem / Mille hostes nuper prostravit / Contius heros. (Hajdani hős lovag egy sárkányt győzött le csupán csak, Ellenség ezerét terítette le Conti, a harcos.) (2. kép) Mars felirata: Religio quid non speras de / Principe tanto / Qui pro Rege suo gessit tam / fortiter arma? (Vallás! Mit ne remélhetnél ily hősi vezértől? Ő, ki királyáért derekasan forgatta a fegyvert!) (4. kép) 1 A kiállítás kísérő kiadványa: Barokk és rokokó. Az európai iparművészet stíluskorszakai II. Szerk.: Péter Márta-Bardoly István. Iparművészeti Múzeum, Bp., 1990. 2 A négy darabot ugyanabból a magánygyűjteményből szerezte meg, vétel útján, az Iparművészeti Múzeum 1969-ben. Vö: Barokk és rokokó i. m. 78-79., Nr. 2.54-2.57. A provenienda kérdésére az alábbiakban még visszatérünk. 17
