Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Radnóti Klára: A Schunda család és a Nemzeti Múzeum - a magyar hangszergyártás emlékei a múzeumban
5. kép Oboa és mesterjegye, Josef Schunda, Pest, 1873 (Fotó: Dabasi András ) alakú hangtölcsérrel (Liebesfuß), ami a hangszínt lágyítja, behízelgőbbé teszi (emiatt a lágy hang miatt jelenik meg az oboa d'amore (szerelemoboa) elnevezés is). Az elnevezések vidékenként is változnak, az angolkürtöt Itáliában oboa da cacciának (vadászoboának) titulálják. A megnevezésbeli különbségek abból is fakadnak, hogy ez a hangszercsalád a 18. században relatíve gyors fejlődésnek indult, több változatot használtak egy időben, nem létezett még „szabványosítás". A fejlődést jól mutatja a mintegy száz évvel később készített hangszer, Josef Schunda keze munkája. (5. kép) „Oboa, 13 újezüst1 billentyűvel. Mesterjegye: Schunda József, Pest. ~ A mester sajátkezű készítménye az 1873-as bécsi kiállítás részére; ezzel a hangszerrel díjat nyert." - publikálták szinte azonnal. A habos jávorfából készült, négy részes, fehér csontgyürűkkel, alpakka billentyűzettel ellátott hangszerbe háromszor is beleütötték a készítő nevét: SCHUNDA/ JOSEF/ PEST. A sikereire méltán büszke mester, aki a Horák műhelyben 4 kezdte hangszerész tanulmányait, gyűjteményében megőrizte a prágai Horák család néhány hangszerét is - egészen bizonyosra vehetjük, hogy nem kegyeleti okokból. (6. kép) Angolkürt. 50 51 52 53 54 50 Sachs, C. i. m. 319-326. 51 Újezüst - alpakka (más néven pakfong); nikkel, réz és cink ötvözete. 52 Ltsz.: 1927.34. 53 Tíz év szerzeményei i. m. 24., Hangszeradomány a múzeumnak i. m. 65. 54 Wencel Horák 1826-1854 között dolgozik Prágában, 1840-től fiával, Johann Wencel Horákkal együtt (1817-1903), majd az ipart az unoka is folytatja (Wencel Horák). 144
