Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.
újság azt írta, hogy huszonnégy órai rosszullét után agyvérzésben halt meg, március 6-án este 6 órakor. A tudósító megjegyezte, hogy Fejérpataky hivatalát élete utolsó napjáig ellátta, és még részt vett az Akadémia előző napi ülésén.^ A Nemzeti Múzeum főigazgatójának élete 66. évében - valószínűleg a Főherceg Sándor (ma: Bródy Sándor) u. 6. sz. alatti lakásában - bekövetkezett halála tehát váratlan és tragikus volt. Miller Jakab Ferdinánd 1823-ban történt elhalálozása után éppen száz évvel újra hivatalában lévő vezetőjét vesztette el a múzeum, akit természetesen az intézmény saját halottjának tekintett, és a halál másnapján gyászjelentést adott ki, melynek végére a következő mondat került: „A Magyar Nemzeti Muzeum el nem múló kegyelettel és hálával fogja megőrizni eredményekben gazdag munkásságának és jóságos egyéniségének emlékét." A partecédulán Fejérpataky neve alatt, a hosszú titulus sor elején udvari tanácsosi címe után az a helyettes államtitkári cím áll, amelyet éppen egy hónappal halála előtt (február 6-án) kapott a kormányzótól. ' Horthy Miklós részvétét Barta Richárd kabinetirodai főnök tolmácsolta a Nemzeti Múzeumnak (később a temetésen is ő képviselte az államfőt). Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pedig március 7-én személyesen jelent meg a gyászlobogós múzeumpalotában, hogy kondoleáljon.8 9 10 11 12 Ezen a napon határozhatták meg a temetés „menetrendjét" is, mert az már a másnapi újságokban napvilágot látott. ~ A részletekről még március 8-án is folyt egyeztetés a múzeum és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság rendkívüli ülésén.13 Ezen a napon már állt a ravatal is. Fejérpataky Lászlót elődjéhez, báró Szalay Imréhez hasonlóan a Nemzeti Múzeum Rotundájában ravatalozták fel, majd 1923. március 9-én innen kísérték utolsó útjára a római katolikus egyház szertartása szerint. A temetés délután 3 órakor kezdődött az elhunyt főigazgató földi maradványainak beszerelésével. A temetés részleteiről a korabeli lapok részletesen beszámoltak. A Budapesti Hírlapban például a gyász külsőségeiről a következő olvasható: „A muzeum homlokzatának oszlopsorát ezüsttel diszitett fekete drapéria borította és fekete lepellel volt bevonva köröskörül az egész hatalmas előcsarnok is. A díszes ravatalt teljesen elborították a hozzátartozók, a barátok és az ismerősök, valamint a tudós testületek és tudományos egyesületek koszorúi."14 A gyászoló közönség már jóval a temetés 3 órai kezdete előtt elkezdett gyülekezni a ravatal körül. A Nemzeti Múzeum munkatársai minden bizonnyal nagy számban voltak a gyülekezők között. A Néprajzi Osztály vezetője, Bátky Zsigmond, például előző napi körözvényében 8 Fejérpataky László meghalt. Magyarság 4. (1923) 53. sz. március 7.4. 9 Fejérpataky László gyászjelentése. MNM Történeti Tár (továbbiakban TT) Kis- és Aprónyomtatvány Gyűjtemény, ltsz: 97.175. 10 Cím- és jellegadományozások. Hivatalos Közlöny 31. (1923) 5. sz. március 1. 73. 11 Pénteken temetik Fejérpataky Lászlót. Magyarság 4. (1923) 54. sz. március 8. 7. A napilap megjegyzi, hogy a Nemzeti Múzeumhoz „nagy számban érkeztek részvétnyilatkozatok". Klebelsberg miniszter az elhunyt főigazgató unokaöccsének, Fejérpataky Tibornak levélben nyilvánított részvétet (L. pl. Fejérpataky László - meghalt. Néptanítók Lapja 56. (1923) 10-11. sz. március 15.16., Pesti Napló 74. (1923) 56. sz. március 10.3.). 12 Uo. 13 Fejérpataky László temetése. Magyarság. 4. (1923) 55. sz. március 9.3. 14 Fejérpataky László temetése. Budapesti Hírlap 43. (1923) 66. sz. március 10.4. 17
