Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.
Szalay-nekrológja,1 sőt még Miller Jakab Ferdinándnak a Tudományos Gyűjteményben megjelent életrajza is nyújt arra példát, hogy született - általában egy - komolyabb méltatás az elhunyt múzeumvezető halála után. A 20. (és 21.) században azonban már egy- egy jeles tudóssal, így a Nemzeti Múzeum elhunyt főigazgatóival kapcsolatosan is, nem egy, hanem immár több olyan nekrológ jelent meg, amely részletesen értékeli az eltávozott munkásságát, sőt nem egyszer kritikai megjegyzéseket is tartalmaz. Ennek egyik fő oka, hogy az elmúlt száz évben számos új tudományos folyóirat, szaklap indult meg, nem egy esetben a múzeum egykori főigazgatóinak köszönhetően. Ezzel párhuzamosan pedig kialakult egy olyan széles szakmai közvélemény, amely immár a méltó kegyelet egyik elmaradhatatlan elemének tekintette a tudományos igényű nekrológot. Fejérpataky László (1857-1923) Kelecsényi dr. Fejérpataky László szinte napra pontosan hat évig állt a Magyar Nemzeti Múzeum élén. Az intézmény vezetésével báró Szalay Imre nyugdíjazását követően, 1916. március elsején bízta őt meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter.2 Ő volt az első, aki főigazgatói titulussal irányíthatta a múzeumot. ’ 1919-ben a tanácskormány leváltotta tisztségéből, de néhány héttel később, annak bukása után visszahelyezték posztjára.4 5 6 7 Fejérpataky a legnehezebb években irányította a Nemzeti Múzeumot és komoly szerepe volt abban, hogy sikerült a román megszállás idején a gyűjteményeket megmenteni a kifosztástól.’ Szervezetének mindenesetre nem tett jót a sok idegeskedés, első szívinfarktusát is ekkor, 1919-ben kaphatta.' Azt, hogy 1923. március 5-ről 6-ra virradó éjjel is infarktus miatt lett volna rosszul, nem tudjuk biztosan. A Fejérpataky család által kiadott gyászjelentésben olvashatjuk, hogy a tudós főigazgatót „rövid szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után" március 6-án este 3A 7-kor érte a halál.' A Magyarság című 1 S. Gy. (Sebestyén Gyula): Báró Szalay Imre. (1846-1917.). Budapesti Szemle 45. (1917) 489. sz. 464—466. 2 Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSZK) Irattár 101/1916., Néprajzi Múzeum (továbbiakban NM) Irattár 302/1916. (215/916. lg.) 3 1919. február 19-én kiadott rendelkezését, már mint főigazgató írja alá (Magyar Nemzeti Múzeum Irattár, (továbbiakban MNMI) Érem- és Régiségtár iratai (továbbiakban ÉRT) 33/919. - 52/919. Főig.), február 7-én még megbízott igazgatóként közli Varjú Elemér osztályigazgatóval Nagy Géza Régiségtárhoz történő kinevezését (MNMI ÉRT 41/919.). L. még ehhez: Kinevezések a Magyar Nemzeti Múzeumban. Pesti Napló 70. (1919) 53. sz. március 2. 7. 4 Leváltásához 1. MNMI ÉRT 158/919., OSZK Irattár 143/1919.; visszahelyezéséhez 1. MNMI ÉRT 199/919., OSZK Irattár 184/1919. 5 Erről részletesen 1. Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között. Folia Historica 22. (2002-2004) 47-78.51-54. 6 ]. Mező Éva: A monarchia tudósa, http://feol.hu/hetvege/a-monarchia-tudosa-1186931 (2014. március 17.) Köszönöm Szende Lászlónak, hogy a forrásra felhívta a figyelmemet. 7 Fejérpataky László gyászjelentése. OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés-gyűjtemény. A családon és a Nemzeti Múzeumon kívül még biztosan kiadott gyászjelentést az egyetem is. Uo. 16
