Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszertárának egy érdekessége: Ember figura hangszerekből. Műelemzés

műalkotásként hangszerekből felépülő portré vagy figura annak ellenére sem, hogy a művészi fantázia, az alkotók által „felhasznált" irodalmi és vizuális inspirációk alapvetően lehetővé tették volna. A csendéletek hagyományában, a kunstkabinett miliőjében és az emblémák, allegorikus jelenetek világában ugyanis, a zenei instrumentumok és szimbólumaik nem idegen motívumok.

Az emberi test és kifejezetten hangszerek vizuális összeolvadására elsősorban hangszertörténeti példákat találunk e korszakból. Ebben az „ellentétes" értelemben tekinthető párhuzamnak Giovanni d'Andrea 1511-re datálható Lira da bracciója, melynek reliefszerűen kialakított hátlapja emberi arcot mintáz.10

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött alkotás a 16. századi analógiák összefüggésében azokkal a képekkel állítható párhuzamba, ahol a művészek nem valamiféle természeti jelenséget vagy mitológiai szereplőt, hanem hétköznapi foglalkozásokat „testesítenek meg", az adott tevékenységre jellemző tárgyakból felépülő emberi alak formájában.

Arcimboldo festői életművéből leghűségesebben ezt talán a Szakács című kép, vagy a Wolfgang Laziusra, II. Rudolf udvari történészére visszavezethető Könyvtáros című alkotás tükrözi.11 (3. kép) Itt érdemes utalnunk Arcimboldo II. Rudolf ünnepi játékaihoz és viadalaihoz készített jelmezterveire, melyek között például egy edényekből összeálló szakács figura tollrajza is szerepel.1^

A 18. századi grafikai analógiák

Az „arcimboldesque"13 a 18. században is tovább élt. Ugyanebből az évszázadból származnak azok az emberi test és hangszerek összekapcsolódását láttató képek is, melyek festményünk előzményeiként foghatók fel. Itt elsősorban olyan francia és német nyelv- területen elterjedt komikus viseletkép sorozatokra gondolunk, melyek foglalkozásaikra jellemző tárgyakkal díszített ruhába öltöztetett embereket ábrázolnak. Noha a zömében rézmetszet technikával készült képeken a teljes vizuális „egybeolvadás" nem valósul meg olyan értelemben, mint Arcimboldo és kortársai művészetében, a tárgyak és figurák

10 Giovanni d'Andrea (16. század): Lira da braccio (1511), fa, 80,5x27,5x4,5 cm, Becs, Kunsthistorisches Museum, Sammlung alter Musikinstrumente, Inv.no.: SAM 89. A kép forrása: The Arcimboldo Effect i. m. 132-133.; A hangszernek két példánya ismert. A Velencében őrzött líra képét 1. Winternitz, Emanuel: Musical Instruments and their Symbolism in Western Art. London, 1967. plate 31. g.

11 Giuseppe Arcimboldo (1526-1593): A könyvtáros (1566), vászon, olajfestmény, 97x71 cm, Svédország, Skokloster Sklott, Inv. no.: 11616.; A mű elemzéséről és további analógiáiról 1. Arcimboldo (1526-1593). (Musée de Luxembourg, 15th September 2007-13th January 2008.; Kunsthistorisches Museum, 12th February-the 1st June 2008.) Ed.: Sylvia Ferino-Pagden. Paris-Vienna, 2007.170. és 183-184.

12 Giuseppe Arcimboldo (1526-1593): A szakács, papír, tollrajz, vízfestmény, 30,5x20 cm, Firenze, Gabinetto Disegni e Stampe degli Uffizi, Ltsz. n.; A képet közli Arcimboldo (1526-1593) i. m. 248. VII. 18.; The Arcimboldo Effect i. m. 142.

13 A kifejezés minden olyan jelenséget magába foglal, mely kötődik Giuseppe Arcimboldo alkotói látásmódjához, művészetéhez. A kortárs európai (északi, valamint itáliai) irodalmi és vizuális hatásokról, párhuzamokról részletesen 1. Thomas Da Costa Kaufmann és Görel Cavalli-Björkman tanulmányait. Arcimboldo (1526-1593) i. m. 97-101. és 119-187.

129