Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszertárának egy érdekessége: Ember figura hangszerekből. Műelemzés
kapcsolata mégis olyannyira szoros, hogy egymástól elkülönítve már nem értelmezhetők. Műfajukat tekintve a metszetek átmenetet képeznek az emblémák, a viseletképek és a színházi kosztüm-tervek között. A zenészeket ábrázoló lapok elmaradhatatlan elemei e sorozatoknak. Az egyik legszebb, korai példa Gerard Valck metszete.13 A grafika az összesen kilenc- venhét darabból álló, Travestissements (Paródiák) című sorozat lapja, ’ melynek előzménye Nicolas (II) de Larmessin Les costumes grotesques et les métiers (Groteszk öltözetek és foglalkozások) című munkája, 1695-ből.1 A zenészt ábrázoló képen az ember figura testéhez értelemszerűen különböző hangszerek tapadnak. A lap mindenekelőtt a portékáját áruló vándor hangszerkészítő mester alakját juttathatja eszünkbe. Ugyanakkor szembeötlő a grafika teátrális fogalmazásmódja, ami a „színész" asszociációját is előhívhatja. Valck metszetéhez igen hasonló Jacques Lepautre képe, melynek közvetlen előzménye Jean Berain1 kosztümterve. (4. kép) A mű szintén egy 1700 körül keletkezett 14 A zenei téma a párizsi viselet- és divatképek visszatérő motívuma. Magyarországon elérhető ikonográfiái feldolgozását 1. Massip, Catherine: Les personnages musicien dans les gravures de mode parisienne de la fin du XVIIéme siécle: intérét et limites d'un genre iconographique. In: Imago Musicae IV. (1987). Bärenreiter, 1988.137-150. 15 Nicolas (II) de Larmessin (1645 k.-1725) után, metszette Gerard Valck (1651/1652-1726): Habit de musicien (Travestissements), 1700 körül, papír, rézmetszet és rézkarc, 27,1x19 cm, London, British Museum, Inv. no.: 1996,1103.103.; Gerard Valck amszterdami kiadó volt, grafikusként rézmetsző és mezzotinto készítő. Apja Leendert Gerritsz Valck, gyámja pedig Abraham Blooteling volt. Utóbbi leányát vette feleségül. 1673 és 1678 között Londonban működött, 1680-tól sógora, Pieter Schenk társkiadója lett. Ekkoriban térképekre és glóbuszok kiadására specializálódott, majd átvette a Hondius bolt vezetését. Később a Visscher család üzletéből is részesedett. Hollstein's Dutch and Flemisch etchings, engravings and woodcuts ca. 1450- 1700. Vol XXXI. (Jan van der Vaart-Gerard Valck). Ed.: Scheffer D. De Hoop- B. V. Van Gendt. Amsterdam, 2002. 215. és 264. plate 61.; A kép forrása: http://www.britishmuseum.org/ research/collection_online/collection_object_details.aspx?objectld=704887&partld=l&people= 118016&peoA=118016-2-23&page=l (2014. augusztus 7.) 16 Ezúton köszönöm Radnóti Klárának, hogy felhívta a figyelmem az analógiára. Hangszerek enciklopédiája. Öt világrész másfélezer hangszere. Szerk.: Reviczky Dóra. Bp., 1996. Belső borító.; A kép felirata azonban helytelen, a metszet nem a 16. században készült.; A hangszerekből felépülő emberfigura képtípusához egy 2012. április 22-én keletkezett, rövid lélegzetvételű tudományos ismeretterjesztő oldalon találtam összefoglalóan további ábrázolásokat 1. http://blog.le-miklos.eu/?p=5024 (2014. március 14.) 17 Nicolas (II) de Larmessin Párizsban működő metsző volt. Pályája nagyobb részében testvére, majd annak özvegye számára dolgozott. Larmessin (Nicolas II de). In: Inventaire du Fonds Francais, Graveurs du XVIIe siécle. Bibliothéque national de France, Département des Estampes, Tome Vléme (Labbé-La Ruelle). Éd.: Roger-Armand Weigert. Paris, 1973.548. 18 Jacques Lepautre elsősorban színházi kosztümöket tervezett, ugyanakkor nevéhez fűződik apja, a grafikus Jean Lepautre művészi lakatokról szóló könyvének illusztrálása is. Lepautre (Le Paultre), Jacques (1618-1682). In: Dictionnaire critique et documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs. Tome VIeme (Jacobs-Loyer). Ed.: Emmanuel Bénézit. Paris, 1976.591. 19 Id. Jean Berain királyi rajzoló és a párizsi Opera munkatársa volt. Berain (Jean Ier) le vieux. In: Dictionnaire critique et documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs. Tome lémé (Aa-Betto). Ed.: Emmanuel Bénézit. Paris, 1976. 638. 130
