Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Gracza Lajos - Csorba László: Ismeretlen Kossuth-levelek a Budapest-Göppingeni Liszt Ferenc Archívum gyűjteményéből

A levél címzettje Jankó Vince kereskedő, gazdasági szakíró, 1845-től a Magyar Kereskedelmi Társaság elnöke, a szabadságharc idején gabonaügyekkel megbízott kormánybiztos, majd emigráns, hazatérése után pedig a Vidats-féle gépgyár egyik társtulajdonosa." A Magyar Kereskedelmi Társaság kezdettől kezdeményező szerepet játszott a fiumei ügyekben, így 1845. április 29-én felhívással fordult a pesti kereskedő testülethez, Fiume városához, az érdekelt településekhez, földbirtokosokhoz, „neves személyekhez", hogy tartsanak tanácskozást egy vasútépítő társaság megalakítása ügyében. Az alakuló ülésre is a Kereskedelmi Társaság helyiségeiben került sor.10 11 12 13 A gyakorlatban az ügyek összefonódtak, ráadásul Kossuth adminisztratív funkciót is betöltött az új vállalatnál: ő lett a fiumei vasúttársaság igazgatója (tulajdonképp titkára, mindenese).1" E szervezet intézménytörténetének még nincs monografikus feldolgozása, csupán azt a tágabb gondolatkört tekintette át Gergely András egy nagyszerű könyvben, hogy a vasútterv milyen központi szerepet játszott annak a birodalmi léptékű magyar gazdaságpolitikai alternatívának a megfogalmazásában, amellyel az 1840-es évek reformellenzéke az ország gazdasági helyzetének hátrányait, a mettemichi-kübecki bécsi törekvéseket ellensúlyozni akarta.11 A társasági adminisztráció munkamegosztását ma még nem ismerjük részletesen, de Jankó Vincének mindenesetre komoly szerepe lehetett benne, ha Kossuth ennyire részletekbe menő feladatokkal bízta meg a vele baráti viszonyt ápoló kereskedőt.

A levélből kiderül, hogy Kossuth milyen alaposan intézkedett bonyolult részvényügyekben, így utalást kapunk arra nézve, mennyire modem kereseti formákkal igyekezett kiegészíteni, biztosítani családja megélhetését. Ám kicsit belevilágít abba is, melyik az a gazdasági terület, ahonnan széleskörű pénzügyi és pénzügytechnikai tudásának gyakorlati részét, tapasztalatait szerezte. így válik érthetővé, hogy a jogi végzettségű, addig alapvetően értelmiségi foglalkozású (lapszerkesztő) politikus 1848- ban hogyan vált képessé arra, hogy szakmai értelemben is szinte hibátlanul irányítsa az ország financiális ügyeit, a Batthyány-kormány pénzügyi tárcáját.

10 Kossuth Lajos 1848/49-ben. V. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. 1849. április 15.-augusz- tus 15. Sajtó alá rend.: Barta István. (Kossuth Lajos összes munkái. XV.) Bp., 1955. 170-171.; Szinyei József. Magyar írók élete és munkái. V. Bp., 1897.373-374.

11 Gergely András: Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban. A fiumei vasút. Bp., 1982. 87-88!

12 Uo. 91.

13 L. Gergely Andrásnak az előbbi jegyzetekben idézett munkáját.

115