Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Csorba György - Lengyel Beatrix: Roger Fenton készíthetett-e Kmety Györgyről fotográfiát? Kmety György ismert, ismeretlen és vélt egykorú ábrázolásai

cot vívott egy osztrák dandárral, de hamarosan az ő csapatai is bomlani kezdtek. Kmety az emigrációt választotta.1

Kalandos menekülése után a vidini tábor lakója lett. Bem József iszlám hitre való áttérését követően ő is - névlegesen - renegáttá vált. Az áttért katonatisztek egy csoportját Bemmel (Murat pasa) az élen a szíriai Aleppóba helyezték át.2 Kmetyt a tábornok teljes bizalmába fogadta.3 A városban 1850 októberében több hétig tartó súlyos zavargás tört ki, amelynek leverésében tevékenyen részt vettek a magyar emigránsok is: a tehetetlen török tisztek helyére állva óvták a város keresztény lakosságát. Kmety az angol konzulátus védelmét látta el.4 Bem az eseményeket követően a felelős kormányzó leváltását és annak helyére Kmety kinevezését követelte. Bár ez nem történt meg, Bem halála után rangidősként ő vezette a „renegátok" csapatát. 1851-ben az aleppói emigránsok egy részét más katonai egységekhez vezényelték át, mások Európába való távozásra kértek és kaptak engedélyt. 1851. szeptember 27-én Kmety György is lemondott oszmán katonai beosztásáról, annak ellenére, hogy a Porta aktív szolgálatban szerette volna tartani. A távozási engedély kézhezvétele után, december 2-án elhagyta az Oszmán Birodalmat. Az út a szíriai Latákián és Bejrúton keresztül vezetett, ahol dokumentálhatóan december 21-28. között tartózkodott. Útlevelét Marseille- ben 1852. január 19-én láttamozták, megjegyezve, hogy Liverpoolon keresztül Amerikába tart. Az angol konzul másnapi dátummal engedélyezte továbbutazását.5

Két hónapnyi utazás végén érkezett meg február 4-én Liverpoolba Thuolt István századossal és nejével, valamint egy „vén káplárral". Londonban a haditudományokban akarta magát tovább tökéletesíteni.6

1 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Harmadik átdolg. jav. kiadás. Bp., 2000. 170-171.; Legújabb összefoglalás: Hermann Róbert: Kmety György, Csorna és Kars hőse. In: Arbanász lldikó-Ayan Dursun-Csorba György-Hermann Róbert-Hóvári János: Magyar honvédtábornokok oszmán szolgálatban. Guyon Richárd és Kmety György - Hursid pasa és Iszmail pasa, Bp., 2013. 52-67.; Thurzó Miklós: Kmethy György. Hazánk 10. (1888) 112— 129.; Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. Sopron, 1999. 15-17.; 1848-1849. A szabadságharc és forradalom története. Szerk. Hermann Róbert. Bp. 1996. passim.; Alföldi Hírlap 2. (1868) 26. sz.

2 Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. Vál., a bev. és a jegyz. írta: Závodszky Géza. [Bp., 1977.], 4L; Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban L, Bp., 1927. 140.; Csorba György: Az 1848-49-es törökországi magyar emigráció története. Hadtörténelmi Közlemények 112. (1999) 2. sz. 352-398. 355-356.

3 A Magyarság tudósítójától: Bem apó ismeretien levele Teleki Sándor grófhoz. Magyarság 6. (1925) 111. sz. május 17. 8., Acs Tivadar: A száműzöttek. Fiala János 1848-49-i honvédalezredes emlékiratai az emigrációból. H. n„ é. n„ 136.

4 Az aleppói emigrációra 1. Kovács Endre: Bem József. Bp., 1954. 674-706.; az említett eseményekre: Csorba György: Az 1850. évi aleppói zavargások és a magyar emigránsok szerepe. In: Orientalista Nap 2004. Szerk.: Birtalan Agnes-Yamaji Masanori, Bp., 2004.30-39.

5 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) R 90 Kossuth-gyűj- temény I. 992. Vay László Kossuth Lajosnak, Konstantinápoly, 1850. december 30.; MNL OL R 87 Kmety György-iratok, Aleppó, 1951. november 25. föl. 10-11.; Refik, Ahmet: Türkiye'de mülteciler meselesi. Istanbul, 1926. 240.; Ács T. i. m. 151-160.; Kovács E. i. m. 688.; Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában. 1851-1852., 2. k. 1. rész. Bp., 1944.488^89., 545.

6 MNL OL R 90 Kossuth-gyűjtemény I. 1648. Kmety György Kossuth Lajosnak, Liverpool, 1852. február 4.

195