Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Csorba György - Lengyel Beatrix: Roger Fenton készíthetett-e Kmety Györgyről fotográfiát? Kmety György ismert, ismeretlen és vélt egykorú ábrázolásai
Kmety csatlakozva a londoni magyar emigrációhoz akaratlanul is belesodródott annak belső vitáiba. Azt követően, hogy 1851 decemberében Esterházy Pál, majd Batthyány Kázmér a The Times-ban Kossuthot bíráló leveleket jelentettek meg, élénk sajtóvita robbant ki az emigrációban, ami a londoni menekültek közösségét a teljes szétesés szélére sodorta. Lényegében a sajtóvitákba belehalt Kemény Farkas helyett Thaly Zsig- mond szeretett volna a londoni emigráció vezetője lenni, de népszerűtlensége folytán nem választották meg. Ezt követően Esterházy átmeneti jelleggel elfogadta a választmány elnökségét, de nem kívánt részt venni az emigrációs belharcokban. Az 1852. február 18-i gyűlés határozata kimondta, hogy Esterházy lemondása után a korelnök - ekkor Vukovics Sebő - hívja össze a következő gyűlést. Egyelőre pontosan nem ismert okból, talán rangidőssége alapján, Kmety magához ragadta a kezdeményezést és 1852. március 11-ére összehívott egy gyűlést, amelytől többek közt Vukovics, Thaly és Esterházy is távol maradtak.7 A gyűlésen azonban a jelenlévő menekültek új testületet választottak, amelynek elnökéül - Kossuth elkötelezett támogatóját - Kmetyt választották meg, feladatául szabva a kormányzóval való kapcsolattartást, a menekültek segélyezését és szükség szerinti ügyeik képviseletét.8 A londoni emigráció tagjai közül többen - az említett sajtóvita okán - 1852. február 19-én nyilatkozatot tettek Kossuth mellett, köztük Kmety is. A szövegezés körül azonban óriási viták alakultak ki, amelyek tovább mélyítették a belső ellentéteket. A kedélyeket csak Kossuth azon ígéretével sikerült lecsillapítani, hogy hamarosan visszatér Londonba és anyagilag is támogatni fogja a menekülteket.9 Kmety londoni tartózkodása alatt született meg első önálló műve, amelyben erősen kritizálta Görgei Artúr emlékiratait.10 A könyv pár sorában Batthyány Kázmér találva érezte magát, ezért 1852. december 19-én felháborodott hangú levelet írt Kmetynek. Ebben kifejezte, hogy egy olyan szófordulat található az ominózus értekezésben, amelyet „legdühösbb ellenségeim se merészelnének személyemre alkalmaztatni, bármi egyebet is fognának reám. S ezen szó: kém, mi a két érintett miniszterre vonatkozván a legméltatlanabb megsértést foglalja magában. Én Tábornok urat oly férfiúnak tartom, ki hol akarva, vagy nem akarva valakit megsértett, a megbántottnak elégtételt adni kész, s ezt 7 Kmety Rónaynak szóló március 9-i eredeti meghívó levele Rónay emlékkönyvében. Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma. Benedictina. BK 249/V. 5. doboz. A 75 lapból álló, fekvő formátumú, bőrkötéses album mára megfogyatkozott számú levelet, képet, eredeti és beragasztott lapokon található emléksorokat őriz.; MNL OL R 87 Kmety György-iratok, Rózsafi levele Kmety Györgynek, London, 1852. március 10. föl. 153.; Thaly Zsigmond Kmetynek, London, 1852. március 11. föl. 154.; Esterházy Pál Kmetynek, London, 1852. március 11. föl. 156-158.; Jánossy D. i. m. II. 2. 630-631. Vukovics Sebő Kmetynek, London, 1852. március 10. 8 Jánossy D. i. m. II. 2. 634-635. és 645. 9 MNL OL R 90 Kossuth-gyűjtemény I. 1677. Kmety György Kossuth Lajosnak, London, 1852. február 19.; Jánossy D. i. m. 1. k. 347-361. 10 Arthur Görgei's Leben und Wirken in Ungarn. Beurtheilt von Georg Kmety. London, 1853.; A Refutation of Some of the Principal Mistatements in Görgei's „Life and Actions in Hungary in the Years 1848 and 1849" with Critical Remarks on his Character as a Military Leader. London, [1852.]. L. ezekre Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története I. Bp., 1994. 326-327., valamint Hermann Róbert: Görgei emlékiratai és a Kossuth-emigráció. Aetas 11. (1996) 2-3. sz. 40-66., különösen 56-62. 196
