Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához
kiszorították volna a világi tárgyú - elsősorban nemzeti tartalmú - és művészi igénnyel készült képek, de terjedésük a társadalom alsóbb rétegeiben bátran, ha talán nem is általánosnak, de széleskörűnek nevezhető. A könnyen, olcsón hozzáférhető képek, ahogy Patricia Anderson egy 1854-es sajtóillusztráció kapcsán, mely egy képekkel dekorált londoni munkáslakást ábrázol, megállapítja, nyomot hagytak a lakáskultúra alakulásán, s a szépség érzékelésének mindennapi gyakorlatával minden bizonnyal befolyásolták a tömegek ízlését is.39 A képek szegényebb néprétegeken belüli népszerűségét és az irántuk megnyilvánuló kereslet 1860-as évekbeli növekedését mutatja az is, hogy a finom, esetleg színezett, kifejezetten dekoráció céljára előállított litografált műlapok mellett az illusztrációnak szánt - különösen hazafias témájú és honismertető - képek szobadíszként való felhasználása iránt is érdeklődés jelentkezett. A Budapesti Viszhang már 1856-ban nyomta külön is illusztrációit. A fóti templom képe a „legfinomabb papírra" készült, hogy „dísze lehessen minden jeles képgyűjteménynek".40 1857-ben a Napkelet tájékoztatta olvasóit, hogy Komlókerti életkép című képüket az olvasók „annyira megkedvelték, hogy... külön is kinyomatjuk azokat a generalis Patikárius Ferkó arcképével. E képek nem valami nagy- becsűek, de... mint lélekvidítók többet érnek a szerencsétlen mohácsi képnél".41 A Képes Újság 1859-ben arról számolt be, hogy néhány előfizetőjük megkereste őket „amiatt, hogy, miután az egyes képeket szeretnék keretbe illeszteni, ne nyomatnánk semmit a képek hátuljára. Ez ugyan furcsa kívánság, midőn mi képes lapot szerkesztünk, és nem képeket árulunk, azonban mégis úgy intézkedtünk a lap megkezdésekor, hogy az eredeti képeket, melyek úgyis nagyobb művészettel készülnek, külön is lenyomatjuk, még pedig valóságos képpapírra, és ezeket mérsékelt árért csak előfizetőink számára készíttetjük, tehát a fölszólalókat figyelmeztetjük, hogy a hazai képekből kiadóhivatalunk szívesen szolgál példányokkal."42 Nem sokkal ez után valóban tájékoztatták az olvasókat, hogy a Pesti temető című képet - Vörösmarty, Garay, Egressy és Kisfaludy sírjával - külön papíron egy forintért meg lehetett rendelni a szerkesztőségben.43 Már 1859-ben rövid, egysoros tájékoztatás jelent meg arról, hogy „a lapban megjelent eredeti képek 1 forintjával megszerezhetők".44 A Napkelet tanúsága szerint a magyar divat újraéledésének idején divatképeket is nyomtak „közkívánat nyomán" külön.45 A képek kvalitása csak egyik, s nem a legfontosabb kritériuma volt a népszerűségnek. A tematika, elsősorban a nemzeti érzésnek kedves téma nagyobb szerepet játszott a kép kelendőségében mint művészi értéke vagy a nyomat minősége. 39 Anderson, Patricia: The Printed Image and the Transformation of Popular Culture 1790-1860. Clarendon Press, Oxford, 1991. 73. 40 V. Honismertető. A fóti templom. Budapesti Viszhang 5. (1856) 10. sz. március 6. 80-81., a 81. oldalon lévő szerkesztői megjegyzés. 41 Hírkürt. Lisznyai Komlókerti dithirambját... Napkelet 1. (1857) 12. sz. március 26. 198-199. A kép a 11. számhoz adott melléklet volt. 42 Lapunk képei ügyében. Képes Újság 1. (1859) 13. sz. október 16.155. 43 Vegyes. Képes Újság 1. (1859) 15. sz. október 30.162. [179.] 44 Képes Újság 1. (1859) 18. sz. november 20. 215. 45 Előleges figyelmeztetés t. előfizetőinkhez. Napkelet 4. (1860) 8. sz. február 19. 128. 17
