Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I.

17. kép

Pulszky Ferenc síremléke a családi kriptán (a szerző felvétele)

lag jó állapotnak örvend, de ezzel együtt mindenképpen szükségesnek látszik a restaurálása, méltó állapotba hozása, melyre a legjobb alkalmat Pulszky születésének 200. évfordulója kínálja 2014-ben.

Szalay Imre báró (1846-1917)

Pulszky Ferenc hivatalbeli utóda, Szalay Imre 1894 és 1916 között állt a Magyar Nemzeti Múzeum élén. Saját kérelmére, 1916. február 4-én nyugdíjazta az uralkodó. A múzeum tisztviselői március 12-én búcsúztak tőle.98 Lemondásának oka egészségi állapotának megromlása lehetett, 1916. november 21-én ugyanis „beteges állapotára" hivatkozva mondott le a múzeumok és könyvtárak helyettes főfelügyelői tisztségéről.99

Báró kéméndi Szalay Imre hosszas betegeskedés után, 1917. július 24-én hajnali 3 órakor, életének 71. évében hunyt el az ausztriai Vöslau melletti Gainfarnban,100 ahová két héttel halála előtt érkezett, hogy gyógykezeltesse magát.101 Több lap már halála másnapján hozta a halálhírt. A Pesti Hírlap a gyászhír közlésekor például a következőket írta munkásságáról: „Negyvenhét esztendőt töltött el a köztisztviselői pályán

98 Pulszky Ferenc nyugalmazása. Nemzeti Újság 2. (1895) 1. sz. január 1. 11-12.; MNL OL K 27 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1915. dec. 8. 15., Vegyes közlemények. Br. Szalay Imre m. n. múzeumi igazgató nyugalomban. Magyar Könyvszemle ú. f. 24. (1916) 119.

99 Hivatalos közlemények. Báró Szalay Imre távozása. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 10. (1916) 213.

100 Báró Szalay Imre gyászjelentése. (OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés-gyűjtemény) A gyászjelenést az elhunyt fia, Dr. báró Szalay Gábor július 24-i keltezéssel adta ki, maga és családja nevében.

101 Napi hírek. Báró Szalay Imre meghalt. Pesti Napló 68. (1917) 185. sz. július 25. 8.

102