Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: Falkutatás gróf Batthyány Lajosné dákai kastélyában

A második periódus keltezéséhez az 1800. évi inventárium adja meg a támpontot. Tudjuk, hogy a kastély körül további lakó- és majorsági épületek is voltak. Közülük - egy kivétellel - mindegyik síkmennyezetes lefedésű volt (időnként a konyhák fölött írnak le boltozatot). Olyan épület, amelyben lakószobákat, tornácot is boltoztak, csak egy van, mégpedig a tiszttartói lak. Ennek L alakú alaprajza, tájolása, boltozatos folyosója, sőt az egyik konyha helye is a második periódusú épületünket idézi. „Vagyon egy első szoba bolthajtásra, két nagyobb és egy kicsiny ablakra,... két fenyőfa ajtóra... Emellett napkelet felől egy kisebb Háló szoba ugyan bolthajtásra... egy fenyőfa rámá- jú ablokra, fenyőfa ajtóra." Ebben a helyiségben egy „sima zöld, tarka kályha" is állt. „Emellett egy Nagy konyha, Keő kéményre rész szerént bolthajtásra, rész szerént pedig 4 fenyőfa fiók Gerendára." Egy sütőkemence és két katlan volt még benne. Egy ablak és egy kétfelé nyíló ajtó, végül a padlásfeljáró nyílt innen. A konyha mellett egy egyablakos kis cselédszoba, mellette kamra volt két ablakkal, egy ajtóval. Az elsőként leírt helyiség mellett egy boltozott „Forczimmer" délre egy másik konyha, majd egy síkmennyezetes, kétablakos szoba (a tiszttartó deákjának szobája), egy bolthajtásos benyíló, végül pince és fából készült épületrészek következtek.48 Mindezek alapján úgy véljük, hogy a mai kastélyépület második periódusa a tiszttartói lakkal azonos.

Talán az 1809. évi események következtében a Nádasdyaknak a korábbi kastélyt fel kellett hagyniuk, és gyors megoldásként a korábbi tiszttartói lakra húztak fel egy emeletet, megtartva annak L alaprajzát, ez az épület harmadik periódusa, mely már kastély funkciójú volt. Az észak-déli irányú épületet egyrészt déli irányban meghosszabbították, majd felhúzták az első emeletet, homokos habarcsba rakott, részben bontott téglákból.49 A 24. helyiség északi falán a korábbi meszelést hordozó téglák jól azonosíthatók voltak. Az észak-déli irányú szárny délkeleti sarkát - mind a földszinten, mind az emeleten - azonosítani lehetett. (10. kép)

Ebben az időszakban mindkét szárnyban - a földszinten és az emeleten egyaránt - továbbra is lehetett valamilyen folyosó az udvar felé (eléépítve a korábbi homlokzati falnak), igaz ennek további összefüggéseit részben a későbbi átépítések megszüntették. Az 1-3. helyiségeket összebontották, meghagyva egy L alakú pillért, melyben megmaradt a kémény. Egy emeleti folyosóablakot szerencsés módon a 34. helyiség nyugati falában megtaláltunk. A korabeli nyílásrendszerből további részleteket a 26. helyiségben fedeztünk fel, ahol egy 245 cm magas, egykor kb. 130 cm széles befalazott ablakfülkét találtunk, melynek egyik felét a mai ablak vágta.

Ez az épület utóbb kisebb átalakításokon ment át. Az északi külső homlokzaton megtaláltuk egy későbbi vakolt felület nyomait, az emeleti termekben pedig egy, a falazóhabarcstól markánsan eltérő vakolaton találtunk meszelést. Egy helyen, a 29.

48 VeML IV. 1. b. 41/1800. XII. 10-i vármegyei irat.

49 A kutatási dokumentációnkban még nem tulajdonítottunk nagyobb jelentőséget az északi homlokzaton tapasztalt alig érzékelhető különbségnek, melyek az emelet és a földszint fala- zási technikájában, főleg a fugákban mutatkozott. A téglaméret és a habarcsanyag lényegében egyezik, mégis el kell különítenünk az északi szárnyban egy földszintes periódust.

169