Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Ridovics Anna: Igaz vagy hamis, egy legenda nyomában: Kovács Károly, az első magyar tajtékpipa metsző munkája a Magyar Nemzeti Múzeumban?

Batthyány Lajos Ernő (1696-1765) a híres törökverő generális II. Batthyány Ádám17 (1662-1703) és a szépségéről híres sziléziai származású Strattmann Eleonóra (1672-1741) idősebbik fia volt. A család a legmagasabb bécsi udvari körökhöz tartozott, édesanyja VI. Károly feleségének, Elisabeth Christinának a legbensőbb tanácsadói közé számított. Lajos gróf 1716-tól töltött be tisztséget az udvarnál, 1723-1751 között főpohárnok. 1732 és 1746 között kancellár, 1751-ben ő lesz Magyarország utolsó magyar nemzeti nádora. Öccse, Batthyány Károly József gróf is a korszak történelmének kiemelkedő jelentőségű alakja volt. (17. kép) Katonai pályára lépett és már ifjú korától harcolt Savoyai Jenő oldalán, részt vett a törökök elleni harcokban 1716-1718 között. A belgrádi csatában különösen kitűnt bátorságával. 1719-ben Konstantinápolyban a császári követség tagja volt. 1739-1740-ben a Habsburg Birodalom berlini követe. 1743-ban Bajorország kormányzója, a megszálló hadak főparancsnoka. Érdemeiért Mária Terézia tábornaggyá nevezte ki, majd rábízta a trónörökös, József főherceg nevelésének és udvarának irányítását. 1742 és 1756 között ő volt Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja is. Mária Terézia legbensőbb tanácsadójának számított, különösen katonai ügyekben. 1764-ben római szent birodalmi hercegi rangot kapott. Pénzverési joggal is rendelkezett. Károly József herceg háromszor nősült, de fiúörököst nem hagyott maga után. Egyetlen fia 20 éves korában meghalt. A hercegi rang Károly József halála után, birtokaival együtt, bátyjára, Lajosra és az ő utódaira szállt.18

Lehetséges, hogy ő volt a Vivat Carolus-pipa tulajdonosa? Souvenir d'amitié. CB. - a Carolus Batthyány név monogramjaként is feloldható. Feltételezésünk szerint talán mindkét pipa gróf Batthyány Károly személyéhez kapcsolható. Lehet, hogy a legenda bizonyos elemeinek talán mégiscsak van valami valós alapja? Batthyány Károly gróf 1719-ben követségben járt a szultán udvarában Konstantinápolyban. A legenda ismeretlen forrásból származó 1723-as évszámához kapcsolódó követjárásról nem tudunk, de a dátum figyelemre méltó. Ez VI. Károly prágai koronázásának (II. Károlyként) időpontja, illetve ekkor iktatták törvénybe Magyarországon a Habsburg-ház leányági örökösödésének törvényét, a Pragmatica Sanctiot. Érdekességként az is megjegyzendő, hogy a németújvári Batthyány-kincstárban fennmaradt egy értékes, művészi kivitelű barokk sakk-készlet,19 amelyből arra következtethetünk, hogy kedvelték ebben a családban ezt a nemes stratégiai játékot. A tajték ajándékozásának motívuma sem annyira meglepő, ha arra gondolunk, hogy komoly értéket képviselhetett ez az akkor még viszonylag természeti ritkaságnak számító kőzet. A pipák lehetséges egykori tulajdonosának, Batthyány Károlynak a személyét illetően persze csupán feltételezéseink vannak. Ám hogyan kapcsolhatóak össze ezek a feltételezések a legendával, amelyben a tö17 Ezredesként, majd tábornokként részt vett a törökök kiűzésében, hősiesen harcolt Buda visszavívásánál 1686-ban. 1688-ban Székesfehérvárt, 1690-ban Kanizsát szabadította fel. Dunáninneni főkapitány, országbíró, 1693-tól haláláig Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja.

18 Zimányi Vera: A herceg Batthyány család levéltára. Levéltárak Orsz. Központjának sokszorosított kiadása. Bp., 1962.; A Batthyányak évszázadai. Kiállítási katalógus. Szerk.: Zsámbéky Mónika. Szombathely-Körmend, 2005.116.

19 Ridovics Anna: Sakk-készlet. Tárgyleírás. In: A Batthyányak évszázadai i. m. 224—225. Sakkkészlet, 18. század, a németújvári Vármúzeumból.

129