Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Ridovics Anna: Igaz vagy hamis, egy legenda nyomában: Kovács Károly, az első magyar tajtékpipa metsző munkája a Magyar Nemzeti Múzeumban?
rök követségben járó grófot Andrássy Gyula őseként említik. De vajon csak apai ágon kereshetjük az ősöket? Andrássy Gyula gróf édesapjának a nagybátyja, gróf Andrássy II. Károly, a grófi címet megszerző I. Károly fia Batthyány lányt vett feleségül.20 Talán Batthyány Szerafin grófnő (1769-1839) révén kerülhetett az Andrássy családhoz a pozsareváci békekötéshez kapcsolódó pipa és innen a múzeumba. A pipa történetét akár maga Andrássy Gyula gróf is elmesélhette, hiszen többször is járt Londonban. Az első tajtékpipák Magyarországon Az első tajtékpipa készítője azonban bizonyosan nem magyar mester volt. A 17. századi utazók leírásai számolnak be arról, hogy a török cseréppipákhoz hasonló egyszerű tajtékpipák már a 17. század második felében készültek az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó Görögország területén, Thebesben, Euboiában.21 (A 19. századra ezek a tajtékbányák kimerültek, lassan elfelejtődtek.) Ilyen korai tajtékpipák ismertek Rebecca Robinson korinthosi, athéni ásatásaiból.22 A görög kereskedők révén Magyarországra is eljutottak ezek a pipák (pipas marinas albas), az írott források szerint a 18. század elején már bizonyosan.23 Belgrád, Szeged illetve Eger várának leletei között is került elő néhány tajtékpipa, amely a 17. század vége és a 18. század 30-as évei közé datálható.24 Magyarországon ekkor már egy évszázada hódoltak a dohányzás szenvedélyének. A 17. század végétől a török cseréppipák nyomán a hazai mesterek műhelyeiben is szép számmal gyártottak pipákat, jellegzetes magyaros formakincs és díszítésmód is kialakult. A tömegtermelés mellett vannak adatok luxusdarabokról is. Rákóczi fejedelem számára a kassai ötvösök pipát is ezüstöztek, sőt ezüst pipaszárakat is készítettek.25 Készült pipa cserépből, fából, csontból. Könnyen elképzelhető, hogy a 18. század első felében hazai mester keze nyomán születhetett a ritkaságnak számító, drága tajtékkőből művészi metszésű pipa. A görög kereskedők révén kerülhetett megmunkálatlan nyers tajték is elvétve Magyarországra. De hozhattak magukkal egy-egy darabot Törökországban 20 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és leszármazási táblákkal. I. füzet. Pest, 1857. 38. ' 21 Robinson, Rebecca C. W.\ Tobacco Pipes of Corinth and of the Athenian Agora. Hesperia. The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 54. (1985) No. 2. 149-203., 168.; Ridovics, Anna: Meerschaum pipes in eighteenth- and nineteenth-century Hungary. Journal of the Académie Internationale de la Pipe. 3. (2010 [2012]) 77-95., 77. 22 Robinson, R. C. W. i. m. 168.; Ridovics, A. Meerschaum pipes i. m. 78-79. 23 Petri Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. Cumania. Bács-Kis- kun Megyei Múzeumok Közleményei. 3. (1975) 17-78.; Bánkúti Imre: Egy görög kereskedő tevékenysége Kecskeméten és a Dél-Alföldön. (Adalék a Rákóczi-szabadságharc gazdaságtörténetéhez.) Cumania. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei. 3. (1975) 79-102.; Ridovics, A. Meerschaum pipes i. m. 78. 24 Tomka Gábor: Régészeti feltárásokból származó XVII-XVIII. századi cseréppipák. In: A magyar pipa története i. m. 25-32.; Varga Emese: Az egri vár török kori cseréppipái. Szakdolgozat, ELTE-BTK, Régészet. 2011. 204-205.; Ridovics, A. Meerschaum pipes i. m. 80-81. 25 Thaly Kálmán: Ötvös művészeti és skófiumhímzési adatok 1709-1710-ből. Archeológiái Értesítő 12. (1887) 163.; Haider E. A dohányzás elterjedése i. m. 20.; Ridovics, A. Meerschaum pipes i. m. 82. 130
