Folia historica 27

II. KÖZLEMÉNYEK - Kiss Erika: -Szvitek Róbert József Kiss János ötvöskönyve

Holovits Anna református szülők második gyermekeként.

1

5 A felcseperedő János 1797. április 13-án a révkomáromi Nemes Simon Istvánhoz

1

6 került ötvösinasnak, akitől 1802. május 28-án szabadult fel.

1

7 Május 30-án kezdte el könyvébe bemásolni addig összegyűjtött ismereteit. A következő év április 6-án a céhes szokásokat követve vándorolni indult, azonban nem nyugat-európai országokat keresett fel, hanem a Magyar Királyság keleti „végeit". Előbb mindössze két hónapig Gyöngyösön lakott Goldperger Károlynál,

1

8 majd a nyár elején Budán egy hónapig állt Czigler Pál

1

9 és Wolfgang Jocher

2

0 szolgálatában. A budai ötvösöktől megválva Nagyváradra ment Nádudvari Istvánhoz,

2

1 akitől egy év után három hónapra Kolozsvárra szegődött Héthársi Gergelyhez.

2

2 1804. szeptember 12-én Marosvásárhelyre érkezett Hoszárd Istvánhoz, akitől egy év leteltével - a városban maradva - Hozsárd Józsefhez

2

3 állt be. 1806. júniusában visszaindult Komáromba, de útközben előbb Kis Józsefnél

2

4 Kolozsváron töltött másfél hónapot, majd Nagyváradon újfent Nádudvari Istvánnál hét és fél hónapot. 1807 tavaszán ért Komáromba, ahol meglátogatta egykori mesterét, másfél hónapig dolgozva műhelyében. 1807. júniusában 15 Magyar Országos Levéltár A 1557 számú mikrofilm Komárom-Szőny vegyes anyakönyve. A szülők első gyermekét szintén János névre keresztelték (1779. február 23.), aki két és fél éves korában (1781. augusztus 14.) meghalt. 16 Nemes Simon István komáromi ötvös 1828. december 1-én halt meg. Kapossy ]ános: Magyarországi ötvösök a XV1II-XIX. században. Bp., 1934. 45. 17 Az ötvöskönyvben szereplő adatokat megerősíti a komáromi ötvös céh protokolluma is. Státny Archív v Nitre, Pobocka Komárno, Ötvöscéh, A szabad királyi Komárom városában lévő nemes ötvös chéhnek audenthicus prothocolluma. Ab anno 1781

m

o die l

m

a May. fólió nélkül 18 1795-ben, mint ötvöst említik. Koszeghy E. i. m. 119. No. 704., 705. 19 Czigler (Ziegler) Pál Ferenc 1793-ban lett mester, 1824-ben még említik mint ötvöst. Komáromban született, 1769-től 1774. augusztus 2-ig Puchmayer János Mihálynál tanult. A budai kora klasszicista ötvösség szerényebb képességű mestere volt. P. Breslyánszky Ilona: A pest-budai ötvösség. Bp., 1977. 49.; 168.; Jegyét 1. Kőszcghy E. i. m. 59. No. 343. 20 Wolfgang Jochner 1798-ban lett mester, 1828-ban még működik. Kőszeghy E. i. m. 59. No. 345.; P. Breslyánszky I. i. m. 184. 21 1804-1816 között emiitik, mint vidéki mestert a kassai céhben. Kőszeghy E. i. m. 274.; No. 1551. Művei közül a Magyar Nemzeti Múzeum egy kávéskannát őriz. Ltsz.: 63.73. 22 Héthársi Gergely kolozsvári ötvös (1746-1809), 1774-ben tett polgári esküt, céhes ötvösmesterként is ez után működhetett. B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1977. 211. 23 Bár jól olvasható a név írása, de feltételezhetően egy család két tagjáról van szó, akár Hoszárd, akár Hozsárd a családnév. B. Nagy Margit említ egy 1810-1812 között biztosan Kolozsváron működő Hosard (Honsard) István nevű ezüstművest. B. Nagy M. i. m. 213. Ez a mester akár azonos is lehet az 1804-1805-ben Marosvásárhelyen dolgozó ötvössel. A feltevés azonban nem igazolható, mert az adott időszakra vonatkozó marosvásárhelyi források hiányoznak. Az 1785. évi népszámlálásban nem szerepel a két ötvösre vonatkozó adat, ahogy az 1828. évi népszámlálás adatai között sem található rájuk vonatkozó bejegyzés. L. A Román Állami Levéltár Maros Megyei Igazgatósága, Marosvásárhely város levéltára. Összeírások és népszámlálások (119. leltár) 9. es. VII. kötet (1785-ös népszámlálás); 22. csomó (1828-as népszámlálás) Az adatot Kovács Mária-Mártának köszönjük. 24 Kolozsvári Kis József ötvöst 1796-ban egy kehely feliratában említik. Kőszeghy E. i. m. 171. No. 1007. 153