Folia historica 27

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Vadászkürtök a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában

8. kép Csatajelenet a kürtön (Fotó: Dabasi András) ideje nagy valószínűséggel a 19. század dereka, s nem a 18. század. Lehet persze, hogy a koszorút később tették rá egy korábban elhullott ökörnek a szarvára, de az megint érdekes kérdést vet fel, hogy milyen marhának a szarvából készülhetett maga a hangszer, (lásd később!) Ez a gyönyörű kidolgozású kürt is marhaszarvból készült. (8-9. kép) Az egészet feketére festették, majd belekarcolták a díszítést: csatajeleneteket, szarvas és kutya alakját. A súrlódás miatt néhol a festés már lekopott. Fúvókája hiányzik. Zöld bojtos zsinóron függ. A festés csersavval (tanninnal) történhetett, azaz csertölgy kérgét és gubacsát porrá őrölve egy alkoholos-vizes oldatba tették (fele-fele arányban). A por maga világosbarna, de a tárgyakat feketére festi ez az oldat, amely festés után egy ideig még fog. Szokás volt még korommal is feketére festeni. Az 57.6476. leltári számú kürtöt 1948-ban vette a múzeum (Fáy Györgytől). Ez is bekarcolt és festett vadászjelenetekkel ékes, de itt a szaru maradt eredeti színében. (10. kép) A kürt egyik oldalán lován hátraforduló kalpagos vadász pisztollyal céloz egy nagy agyarú, kövér vadkanra, a másik oldalon egy tumultuózus vadászjelenetet karcolt a szarvba a művész. (11-12. kép) Az egész vékony tülköt megvilágítva jól látszik