Folia historica 27

III. MŰHELY - Tompos Lilla: Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból - kiállítás az Iparművészeti Múzeumban

3. kép A második terem (Fotó: Áment Gellért) A nyeregtakarók gyűjtőneve az oszmán-török csaprag szóból származó cafrag. A téglalap alakú cafragokat a ló farára borították, részben vagy egészben hímzéssel díszítették és rojtokkal szegélyezték. A kiállításban a terem jobb oldalán sorakoznak az arany- és ezüstdróttal, azaz skófiummal készült cafragok. Ezeket az ún. „nehéz hímzéseket" férfiak készítették, akik a nemesfém drágasága miatt olyan speciális öltést alkalmaztak, amelynél a fémfonal csak a felületen halad. A cafragok legdrágább változatai ezek, a kor szóhasználata szerint „merőn" varrottak, egész felületüket skófium vagy arany- és ezüstfonalas hímzés borítja. A kincstár két jancsik-nak nevezett török lótakarója közül az egyik a lópáncélok formájára készült; előlapból és két oldallapból áll. Sötétlila nyírott bársony alapján aranyozott ezüst, tizenegy féle préselt, domborított, kagyló, rozetta, csillag, palmetta és „S" alakú fémrátét ragyog. A rátétek IV. Mehmed szultán hitelesítőjegyével jelzettek, tanúsítva, hogy Isztambulban készültek, 1648-ban. A másik egyedülálló, luxuskivitelű ritkaság is feltehetően a szultáni palota műhelyében készült, bár ötvösjegyet nem találunk rajta. Ezüsttel átszőtt selyemszövetét aranyozott ezüstlemezekből domborított palmetták sorával borították, a motívumok közepén nefritköves lapokba, ültetve több ezer rubinkő ékíti. A luxus kivitelű, fejedelmi darab a terembe lépve, a szemben lévő falon fogadja a látogatót, sérülései ellenére lenyűgöző látványt nyújtva.

1

0 A negyedik, hatalmas teremben a maksai református templom festett, kazettás menynyezete alatt a falakat házöltözetek borítják. (6. kép) A17. században a falak felöltöztetésére 10 Pásztor Emese által készített tabló- és katalógusszöveg felhasználásával készült. 213