Folia historica 27

III. MŰHELY - Tompos Lilla: Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból - kiállítás az Iparművészeti Múzeumban

4. kép A harmadik terem (Fotó: Áment Gellért) flandriai képes vagy zöld kárpitok, csomózott keleti szőnyegek szolgáltak. Bibliai, történelmi jelenetekből alkotott sorozatok gyapjúból és selyemből szövött kárpitok díszítették az Esterházy család várainak, kastélyainak termeit is, de ezekből nem maradt meg egyetlen darab sem. Amit megőriztek, és ma a kiállításban látható, az a tíz darabos ágy- és asztalöltözet, egy különleges selyem rátétes perzsa selyemkárpit, amelyet az első teremben állítottunk ki, továbbá egy posztóra hímzett török imaszőnyeg. Azokat az ágytakarókat, amelyeknek közepe és bordűrje más textíliából készült, a korszakban paplannak nevezték. Oláh Miklós esztergomi érsek (1493-1568) hagyatékából származnak azok az aranyos, palmetta-mintás, itáliai selyemszövetből és sötétlila bársonyból készült takarók, amelyek a kiállítás bal oldalán fogadják a belépőket. A ma embere számára szinte hihetetlen, hogy a selyemből és nemesfém-fonalakból megszőtt textíliákat drágaságuk miatt megőrizték, és alkalomadtán a legapróbb darabokat is felhasználták. Ezt láthatjuk Oláh érsek paplanjánál is, jól mutatva ezzel a takarékosság fontosságát. A takarók az érsek halála után Dersffy Orsolya, Esterházy Miklós nádor első felesége, majd később menye, Thurzó Erzsébet tulajdonába kerültek, és váltak később a kincstár részévé. A gazdagon hímzett, címeres ágyterítőket csak a főúri otthonok számára készítették a fejedelmi és főúri udvarokba hívott hímzőmesterek. A négyzetes vagy téglalap alakú térítőkét általában szimmetrikusan megkomponált, a sarkokból a középrész felé átlósan benyúló virágtövek és virágbokrok díszítik. Világoskék atlaszselyem bordűrrel, vörös bársony tükörrel készült az a paplan, amelyet aszimmetrikusan hajló, selyem- és fémfonallal hímzett virágtövek kereteinek. Középső felületének vörös bársony alapjára 214