Folia historica 26

I. Tanulmányok - Vér Eszter Virág: Egy elfeledett kultuszhely: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

kezdi övezni. Mítoszának főbb elemei lényegében az 1870-es évek végére megjelentek, a halálát követően már inkább csak hangsúlyeltolódásról beszélhetünk.

5 Ebből is következően, a kultuszhelyek között sajátságos helyet foglal el a királyné emlékmúzeuma,

6 mely szakrális teret hozva létre a kultusz éltetéséhez, ereklyetárgyaival és magával helyszín megválasztásával a látogatónak a királyné szellemiségével való közvetlen és erőteljes élmény érzését nyújthatta.

7 E jelenségre hívta fel a figyelmet a Pesti Hirlap is a múzeum megnyitásakor megjelent egyik tudósításában: „Mikor sok kegyeletes apróság mi őt életében körülvette, most elhunyta után holt múzeummá alakul, szinte megjelenik közöttünk a szelleme s elpanaszoljuk neki bajainkat." 8 A múzeum létrejötte, gyűjtemények Az emlékmúzeum felállításának gondolatát őrgróf Pallavicini Edéné vetette fel. Terve megvalósítása érdekében kérvényével nem egyenesen az Udvarmesteri Hivatalhoz fordult az uralkodó család tagjaira vonatkozó bármely kérdésben szokott hivatali eljárást követve, hanem egy audiencia keretében az uralkodóhoz. Vezetésével 1907. március 11-én hölgybizottság

9 kereste fel Ferenc Józsefet azzal a kéréssel, hogy a királyné használati tárgyaiból adományozzon néhányat a magyar nemzetnek, melyekből egy Erzsébet emlékének szentelt múzeumot terveznek létrehozni. Ekkor szerették volna kieszközölni azt is, hogy a Nemzeti Múzeum állományát képező, korábban átadott ereklyetárgyak is bemutatásra kerülhessenek egy állandó kiállítás keretében.

1

0 A király elfogadta javaslatukat, valamint további támogatásáról is biztosította a megjelenteket, egyúttal megbízást adott Ferenczy Idának, mint a kérdés egyik legavatottabb szakértőjének a királyné használati tárgyainak kiválasztására," illetve 5 A királynét övező kultusz részletesebb történetéhez lásd: Vér Eszter Virág: Erzsébet. Mítosz és valóság a magyarok királynéképében. In: A múlt feltárása előítéletek nélkül. Szerk.: Gergely Jenő. 2006.121-138. 6 Az intézmény kultusztörténeti szempontú megközelítésű vizsgálatát már korábban közöltük: Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914. Budapesti Negyed 14. (2006) 2. sz. Valamint ennek művészettörténeti vonatkozású rövid áttekintéséhez lásd: Révész Emese: Távol Bécstől, közel Budapesthez. Erzsébet királyné elfeledett emlékmúzeuma. Pannon Tükör 14. (2008) 2. sz. 75-78. 7 Bodó Julianna-Bíró A. Zoltán: Szimbolikus térfoglalási eljárások. In: Szövegvalóság: írások a szimbolikus és diszkurzív politikáról. Szerk.: Szabó Márton. Bp., 1997.318-321. 8 Pesti Hirlap 1907. november 19.11. 9 Tagjai: özv. gróf Andrássy Aladárné Wenckheim Leontin bárónő (vezető), őrgróf Pallavicini Edéné Mailáth Adél grófnő, gróf Battyhány Lajosné Andrássy Ilona. 10 Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp., 1911.

3 11-12. 11 A királyné volt udvarhölgye egy külön jegyzéket állított össze Erzsébet budai lakosztályának azon tárgyairól, amelyeket a kialakítás alatt álló múzeum részére terveztek átengedni. Mária Valéria levele Ferenczy Idának (Hermész Villa, 1907. május 3.) [Farkas Hagyaték] Közli: Tolnayné Kiss Mária: Válogatás Ferenczy Ida levelezéséből. In: Elisabeth Königin von Ungarn. Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában). Szerk.: Cennerné Wilhelmb Gizella. Wien-Köln-Weimar, 1991. 187. 6