Folia historica 26

I. Tanulmányok - Vér Eszter Virág: Egy elfeledett kultuszhely: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

a múzeum megalapításának további segítésére. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter az uralkodó kérésére leiratot intézett Szalay Imréhez,

1

2 a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójához, melyben hivatalos intézkedését kérte, hogy a közgyűjteményben őrzött, a királyné személyével kapcsolatos emléktárgyakat adják át a felállításra kerülő emlékmúzeumnak.

1

3 A múzeum a királyné halála után lányai adakozása révén jutott fontosabb használati tárgyakhoz,

1

4 miután a gödöllői kastélyból személyes tárgyait Bécsbe szállították.

1

5 Ez utóbbiak közül 34 darabot ajándékoztak az intézménynek.

1

6 Az intézmény azonban jóval korábban is rendelkezett a királynéra vonatkozó anyagokkal, amelyek gyűjtését még életében megkezdték. Már 1866-ban döntést hoztak arról - a küszöbön álló „rendszerváltás", illetve Erzsébet hosszabb magyarországi tartózkodásának hatására

1

7 -, hogy a múzeum arcképcsarnoka számára az uralkodó feleségéről festményt készíttetnek, melynek megalkotásával Wagner Sándort bízták meg.

18 Az 1868-ban országos gyűjtést követően elkészült olajkép az emlékérmek mellett az egyik első, Erzsébet személyéhez köthető műtárgyak egyike volt a múzeumban.

1

9 12 1907. május 4. Nr. 39142. (Szalay l. Az Erzsébet Királyné i. m. 1911. 12-13.) Sajnálatos módon a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatóságának 1934 előtti iratanyaga megsemmisült a Magyar Országos Levéltárban. A múzeum működésére vonatkozó iratanyag egy része az átszervezést követően, 1947-benkeriilt az Országos Széchényi Könyvtárba (továbbiakban OSZK), melynek feltárása további kutatást igényel. (OSZK Irattár 1960/1947.1.) 13 Uo. 14 Az ereklyetárgyak fontosságát a magyar nemzet királynét övező kultusza szempontjából Wlassics Gyula a főhercegnőknek írt köszönő levelében fogalmazta meg: „Ama határtalan szereteten és tiszteleten kivül, a melylyel a magyar haza minden fia a dicsőült Nagy Királyasszony emléke iránt viseltetik, kétszeresen becsessé teszi szemünkben a drága erekjéket az, hogy ajándékozásuk Császári és Királyi Fenséged fenkölt lelkének a magyar haza iránt tanúsított igazán érzett szeretetét juttatja kifejezésre." Közli: Budapesti Közlöny 1898. december 8. Nr. 283. 2. 15 Erzsébet gödöllői lakosztályához lásd: Varga Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai. Bp., 2000. 167-187. 16 Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1898. december 1. 83 664. sz. alatt kelt leirata a Magyar Nemzeti Múzeumnak. (Budapesti Közlöny 1898. december 8. Nr. 283. 2.) 17 Magyarország és a Nagyvilág 1866. június 24. 25. sz. 598. 18 Az olajfestmény (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok (továbbiakban MNM MTKCs) ltsz.: 487.) már a koronázást követően (1868-ban) készül el, Erzsébetet a koronázási ruhában ábrázolva. A részletekhez lásd: Borovi D. i. m. 70-72. 19 A korábban felső nyomásra kialakított ún. „Habsburg-teremben" került elhelyezésre, mely a későbbiekben Zichy Mihály nagy méretű - Erzsébetet Deák Ferenc ravatalánál ábrázoló -, vásznával egészült ki, meghatározó szerepet játszva a kultikus kép formálódásában. A részletekhez lásd: Róka Enikő: Egy kultuszkép története: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál. In: Zichy Mihály (Kiállítási katalógus). Szerk.: Róka Enikő-Csicsery-Rónay István. Bp., 2001. 38-42.; valamint a Habsburg-, illetve a Zichy-terem kialakításához: Sinkó Katalin: A művészi siker anatómiája 1840-1900. In: Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és műpártolás Magyarországon a 19. században. (Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 1995. jún-nov.) Bp., 1995. 22-25. A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében jelenleg is szerepel Erzsébet egyik ismert festményének másolata az ország nagyjait bemutató képsorozatban (Kossuth Lajos és József nádor mellett). 7