Folia historica 26

III. Műhely - Tamás Edit: II. Rákóczi Ferenc, az államférfi című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában, Sárospatakon

A sárospataki országgyűlés 1708. november 28-án kezdte meg tanácskozásait. Az itt meghozott legismertebb törvénycikk a IX.: Azok a jobbágyi állapotú katonák, akik a harcban végig kitartanak, maguk és kiskorú gyermekeik a földesurak hatósága alól örökre felszabadulnak. Letelepítésükről a hajdúvárosok mintájára gondoskodnak. A X. törvénycikk értelmében a katonáskodók és özvegyeik mentesek az állami adófizetés alól. A december 20-án záruló országgyűlés Zemplén vármegye számára elküldött törvénycikkei 11. Rákóczi Ferenc aláírásával és fejedelmi pecsétjével megerősítve láthatók. A hadbíróság ítélete alapján Sárospatakon végezték ki az árulóvá lett Bezerédj Imre brigadérost és Bottka Ádám alezredest. Első hazai hírlapunk, az 1705 és 1710 között rendszertelenül megjelenő Mercurius Veridicus az ugyancsak árulóvá lett Ocskay László elítéléséről és lefejezéséről adott hírt 1710-ben. A Mercurius Hungaricust, majd Mercurius Veridicus ex Hungaria-t (Magyarországi Igazmondó Mercurius) 1705-1708 között Ráday Pál szerkesztette, 1710-ben Bercsényi Miklós kancelláriáján készült. A korszak éremművészetét reprezentálják a Körmöcbányán dolgozó vésnök, Daniel Warou által készített, a szabadságharcot megörökítő emlékérmek. Ezek előlapján a fejedelem arcképe látható, hátlapjukon különböző történelmi eseményekre utaló allegorikusjelenetek. A Rákóczi-szabadságharc külpolitikája igyekezett a harc számára megteremteni azt a támogatást, amellyel egyrészt további pénzügyi forrásokhoz juthattak volna, másrészt előkészíteni a bécsi udvarral esetlegesen sorra kerülő béketárgyalásokra egy olyan 5. kép Részieta kiállításból (Fotó: Váradi László) 177