Folia historica 26

III. Műhely - Tamás Edit: II. Rákóczi Ferenc, az államférfi című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában, Sárospatakon

támogató kör létét, amely segítségével kedvezőbb békét sikerülne kicsikarni, másrészt az európai háborúkat lezáró békeszerződésekbe a Magyar Királyságot is bevonhatták volna. Rákóczi, valamint a külpolitikában nagy befolyást szerzett Bercsényi Miklós külpolitikai lépéseiket tekintve e két lehetőségben bízott annak ellenére, hogy erre a szabadságharc előrehaladtával mind kevesebb esélyük volt. A francia-bajor szövetség mellett az angol-holland vonal, az Erdélyi Fejedelemség miatt a török, illetve az északi háború kapcsán az orosz külpolitikai vonal is erre adhatott volna újabb lehetőséget. A francia-bajor szövetséggel kialakítandó közös támadás a Habsburgokkal szemben álló seregek höchstätti vereségét követően, kudarcot vallott. Lényeges haszna annyiban volt, hogy XIV. Lajos francia király állandó pénzsegélyben részesítette Rákóczit, és francia katonai szakértőkkel támogatta. Az orosz kapcsolatban lényeges fordulatra akkor került sor, amikor az orosz-svéd háborúban Lengyelország sorsát igyekezett a két fél (XII. Károly svéd király és I. Péter cár) eldönteni. I. Péter orosz cár elképzeléseiben ekkor került II. Rákóczi Ferenc előtérbe. Az orosz cár támogatása egyben segítette volna a kiegyezést a Magyarországon egyre nagyobb gondot okozó rácokkal is. A megindult tárgyalásokkal kapcsolatban kelt I. Péter orosz cár levele, melynek a varsói szerződés lett az eredménye 1707-ben. 1709-ben a kurucok feladták a Dunántúlt és 1710-ben a fejedelem által vezetett hadak a romhányi csatában vereséget szenvedtek. A kuruc fennhatóság alatt lévő területek hamarosan Felső-Magyarországra és az Alföld északi peremére zsugorodtak. A Salánkra összehívott Szenátus úgy döntött, hogy ne amnesztiával, hanem nemzetközi garanciával fejezzék be a háborút. Ez után 11. Rákóczi Ferenc Lengyelországba ment, hogy segítséget kérjen a cártól. Váratlanul meghalt a császár. Savoyai Jenő, aki mielőbb le akarta zárni a harcot, engedményekre kényszerült: aki leteszi a hűségesküt, teljes bocsánatot nyer, a nemesek visszakapják elkobzott birtokaikat, a jobbágyból lett tisztek megtarthatják szabadságukat, a vallásügyről országgyűlés dönt. 1711. május 1-én a Károlyi Sándor által a majtényi síkon a hadiszemlére összehívott kuruc hadsereg Pálffy János császári fővezér előtt földbe szúrt mintegy másfélszáz zászlót és hűséget esküdött a halott királynak. Az április 30-án megkötött szatmári béke a magyar főrendek és a Habsburg-dinasztia kompromisszuma volt. Megtartását az új császár, III. Károly szavatolta. A béke Rákóczinak is kegyelmet kínált. A fejedelem a hazatérés helyett az emigrációt választotta. Szathmáry-Király Ádám (1692-1752) 1708-ban került nemes apródként a fejedelem udvarába. Egyik bizalmi embere Rákóczinak az emigrációban. 1711 és 1717 között vezetett naplója a lengyelországi és a franciaországi emigráció fontos forrása. II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a törökországi Rodostó lett élete utolsó állomása. A bujdosók csoportja 1720-ban telepedett meg itt. Köztük volt a fejedelem hű társa, egykori belső apródja, majd íródeákja Mikes Kelemen (1690-1761). О örökítette meg a törökországi emigráció 1717 és 1758 közti éveinek történetét Törökországi levelek című munkájában. A fejedelem halálát (1735) követően, 1739-ben Hágában jelent meg emlékiratainak első kiadása, majd 1751-ben politikai és erkölcsi végrendelete. A kiállítás utolsó eleme a piaristák által 1705-ben Kolozsváron II. Rákóczi Ferenc tiszteletére emelt diadalkapu stilizált nagyméretű falra festett rajza, Magyar Virág munkája. (6. kép) A kapu szimbolikus. Utal a kortársak által nagyra tartott államférfi személyére, illetve a kiállítás záróakkordjaként a jelent - s reméljük a jövőt - is felvázolja: az utódok által tisztelt II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmet. 178