Folia historica 26

III. Műhely - Tamás Edit: II. Rákóczi Ferenc, az államférfi című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában, Sárospatakon

magyar katonaság jelenlétét és Hollandia, Anglia, Svéd-, Porosz-, Lengyelország, Velen­ce garanciáját jelölte meg feltételként. A konföderációhoz csatlakozó erdélyi rendek 1706 márciusában küldtek követeket Nagyszombatba. Június 30-án Rákóczi személyesen tárgyalt a császár képviselőjével. Mindezek a találkozások nem tudták közelebb hozni a felek céljait, és végül az Erdélyi Fejedelemség kérdése miatt zátonyra futottak. Az ud­var nagy propagandával Rákóczit okolta a sikertelenségért. Az 1707. május 31.-június 18. között ülésezett ónodi országgyűlés kedvelt témája a képzőművészeknek. Than Mór, Dudits Andor, Madarász Viktor is megörökítette. Legtöbbször II. Rákóczi Ferenc országgyűlésre történő bevonulását festették meg. Többen feldolgozták a nemesi sérelmekből kirobbant vitában felkoncolt Turóc megyei Rakovszky Menyhért és Okolicsányi Kristóf történetét. Az ónodi országgyűlésen hozott törvények közül a legismertebb a Habsburg-ház trónfosztásáról szól. Emellett olyan jelentős kérdésekről is szóltak, mint a kuruc sereg hadiszabályzata, a rézpénz leértéke­lése, az ítélőtábla létrehozása, vagy az adózás reformja. Becikkelyezték Gönc mezőváros hajdúkiváltságát. Az erdélyi fejedelmi hagyományokra támaszkodó II. Rákóczi Ferenc Erdély címe­rét s benne szívpajzsként saját címerét választotta államcímerül. Kétsoros körirata értelmében egyszerre erdélyi és vezérlő fejedelmi. 1705 októberében jelenik meg elő­ször az iratokon. Az év végén tűnik fel hasonló, kisebb párja, kisebb betűkkel és további rövidítésekkel, mely átmérője alapján a középpecsétnek felel meg. A Gazdasági Taná­csot a gazdasági ügyek irányítására 1705-ben a szécsényi országgyűlésen hozták létre. 1707-ben a fejedelem rendeletére két adminisztrációt állítottak fel Eperjesen, illetve a Dunántúlon. Pecsétnyomójukon a Rákóczi címer ovális pajzsban, önmagában áll. Herceg Esterházy Pál nádor 1708 januárjában levélben hívta meg Rákóczit február 29-re, a király által összehívott pozsonyi országgyűlésre. Rákóczi válaszában elutasította az országgyűlésen való részvételt. Augusztus 3-án Rákóczi és Siegbert Heister tábornagy csatát vívott Trencsénnél. A kurucok súlyos vereséget szenvedtek. A csatában a fejedelem is megsebesült. Két nap múlva Rákóczi Bercsényinek írott levelében arról szólt, hogy a trencséni csatavesztés után eloszlott hadak összpontosításával meg akarja akadályozni az ellenség további elő­retörését. Ezért utasítást adott arra, hogy Bercsényi a vármegyéket szólítsa fegyverbe és a parancs szerint vonuljanak táborba. Október utolsó napjaiban Rákóczi országgyűlést hirdetett a Zemplén megyei Tállyára november 22-ére. A fejedelmi meghívólevél szerint az országgyűlés témája a „haza megmaradását" és a kuruc hadsereg megerősítését szolgáló kérdések megtárgya­lása lesz. November 19-én a fejedelem Sárospatakra tette át az országgyűlés helyszínét. Beniczky Gáspár 1707 és 1712 között Rákóczi magántitkára volt. A naplója (Diári­um) is munkakörével áll szoros kapcsolatban. Miután szinte állandóan a fejedelem kör­nyezetében tartózkodott, 1707. május 24-től 1710. február 28-ig feljegyezte annak napi eseményeit: tárgyalásait, utazásait, az ónodi és sárospataki országgyűlést, a szenátusi üléseket. A Zempléni Levéltárban fennmaradt az országgyűlésre érkezettek ellátásáról készült kimutatás. A közeli Olaszliszkának Bercsényi Miklós udvartartását kellett ellát­nia. A mezőváros lakosai erre hivatkoztak Zemplén vármegyéhez írt folyamodványuk­ban, amikor kérték terheik mérséklését, mivel „Nemes Országunk mostani Pataki Gyű­lése alkalmatosságával" erejük felett lettek megterhelve. 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom