Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
kívánná. 24 A nemzetiségi minisztérium szervezte meg a felvidéki menekültek nagygyűlését november végén, amelynek az volt a témája, hogy a békekonferencia számára statisztikákat kell összeállítani, valamint be kell mutatni majd a csehek jogellenes cselekedeteit is. 25 5 A kormány 1920 küszöbén már megfelelően alkalmasnak vélte a szlovákok helyzetét egy komolyabb akcióhoz, s ez a helyzetértékelése vezetett ahhoz, hogy a szlovákok megnyerése érdekében Bleyer előterjesztette a szlovákok autonómiatervezetét, 25 6 amely a területi autonómia talaján széles körű politikai, közigazgatási és kulturális jogokat sorolt fel a szükséges garanciákkal egyetemben. 2> 7 A szervezés alatt álló német főosztály feladataival kapcsolatban Bleyer a következőket említette meg november elején: a hazai németség körében folytatandó propaganda, a megszállott részeken agitáció, a nyugat-magyarországi propaganda folytatása a népszavazásért, és végül a Bánátban és a Bácskában való propaganda mellett a bánsági kérdéseknek, mint európai kérdéseknek a szóba hozatala. E célból külföldi akciók beindítását tervezte. A miniszterelnökséghez intézett munkaprogram főosztályonként l-l millió koronát tartott szükségesnek a propagandához. 25 8 Sem a nyugat-magyarországi, sem a bánáti propaganda nem hozott sikereket. Mindkét területen megmaradtak az Ausztriához, illetve a Romániához való csatlakozás hívei. 25 9 Az említett nemzetiségi főosztályokkal egyidejűleg felállították a délszláv szekciót is az előzőeknél eleve kisebb reményekkel, illetve eltérő célkitűzésekkel, mert elsősorban adatok gyűjtése volt a feladata. 26 0 A román főosztály felállítására nem került sor, hanem egy külön titkos erdélyi minisztériumot szerveztek Bethlen István vezetésével, amely feleslegessé tette a propagandaminisztérium erdélyi ügyosztályát. Ez a titkos minisztérium részben menekültügyi, részben pedig a béke előkészítésével kapcsolatos feladatokat látott el, s emiatt a békekonferenciára való felkészülés tárgyalása kapcsán térek ki rá ismét. 26 1 A területvédő propaganda céljából a Károlyi-korszakban alakult társadalmi szervezetek a román megszállás alatt nem működhettek, vagy csak titokban szervezkedhettek, 26 2 de nyíltan ilyen irányú tevékenységet nem folytathattak. Helyettük a Magyar Nemzeti Szövetség lépett fel, amely szeptember végén megindította lapját, a Szózatot. 26 3 A román cenzúrával megjelent napilap keresztény, nemzeti és független sajtóként határozta meg magát, és általában a nemzeti érzés erősítését, valamint a liberális politikai erők gyengítését célozta meg írásaival. 26 4 Az újság főszerkesztője dr. Ulain Ferenc volt, a Magyar Nemzeti Szövetség (továbbiakban: MNSZ) elnöke Perényi Zsigmond báró. 26 3 Az MNSZ létrejöttének körülményei homályosak, mert a Károlyi-korszak társadalmi szervezetei között még nem találjuk meg, és a miniszterelnökséghez küldött jelentéseiben - ahol tevékenységét ismertette -, sem tisztázódtak a szövetség kezdeti lépései. 26 6 Feltehetően a Tanácsköztársaság alatt szerveződött, 254 MOL К 26 ME 1919. XXII. t. 5833. sz. 255 Uj Nemzedék 1919. november 28. 256 MOL К 27 ME Mt. jk. 1920. jan. 9. 257 MOL К 26 ME 1920. XXII. t. 114. sz. 258 MOL К 26 ME 1919. XXII. t. 5768. sz. 259 MOL К 26 ME 1919. XXII. t. 5939. sz. 260 L. az 258. sz. jegyzetet. 261 MOL К 27 ME Mt. jk. 1919. szept. 30. 262 Ajtay József visszaemlékezése a liga történetére: Az Est 1920. május 9. 1. 263 Szózat 1. évf. 1. sz. 1919. szept. 28. 264 Szózat 1919. szeptember 30. és október 4. 265 Uo. és MOL К 26 ME 1920. XXXVIII. t. 222. sz. 266 Uo. 73
