Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

mert 1920. június 25-én megjelent egy cikk az Új Nemzedékben, amely szerint az MNSZ alapítói, „akik megindították a vörös uralom alatt a júniusi kirobbanásokat" megünnepelték az évfordulót. A szövetség a programját a Szózat mellékleteként október 5-én adta közre, amelyből a magyar nemzeti erő felélesztésére, az őszinte sajtóra és a külföldi sajtóval való kapcsolatfelvételre irányuló törekvések tűnnek ki. A külföld felé abban a helyzetben természetesen nem folytathatott propagandát a területi integritás érdekében, helyette az ország belső viszonyairól festett kedvező képre helyezte a hangsúlyt. A program - a különféle radikális irányzatok sikeres röpirat-propagandáján okulva -, meghirdette a megfelelő olvasnivalók röplapokon történő megjelenését. A szövetség ezeken kívül a közgazdasági tevékenységben látta a megújulás lehetőségét, különösen a szövetkezeti eszmét pártfogolta a gazdasági életben. Az MNSZ 1919 végére már 200 000-es taglétszámot regisztrált, különféle szakosztályokat (ipari, gazdasági, nevelési stb.) és nemzeti célú pénzintézetek létrehozásában működött közre, mint a Nemzeti Hitelintézet Rt., vagy a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank Rt.

26

7 Ez utóbbi pénzintézet alapítói között találjuk az MNSZ vezetői mellett a Területvédő Liga több irányítóját is, valamint a politikai élet néhány jobboldali reprezentánsát is, mint például Wolf Károlyt, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnökét, avagy később a végrehajtó bizottságban Bethlen Istvánt. A sajtó ezt az eseményt, mint a keresztény magyarság nagybankjának megalapítását üdvözölte.

26

8 Az MNSZ és a Területvédő Liga pontos összefüggései nem ismeretesek, de a szövetség több ízben utalt arra, hogy a ligától erkölcsi támogatást kap, és szoros szövetségben működik vele.

26

9 Ennek ismeretében is csak találgatni lehet a szoros összefüggések mértékét annak kapcsán, hogy a románok kivonulása után, akkor a Szózat egyszerre csak a Területvédő Liga lapjaként jelent meg november 16-i ünnepi különkiadásával, a liga szerkesztői gárdájával. Később viszont ismét Ulain Ferenc szerkesztésében, a szövetség lapjaként jelent meg. Valószínűleg egyfajta munkamegosztásról lehetett szó, amelynek hátterében politikai megfontolások állhattak. A politikai szempontú kombinációk lehetősége adott volt, hiszen a keresztény, nemzeti és területvédő irányú egyesületek és politikai alakulatok vezetői ugyanabba a körbe tartoztak, és mindenféle írásos dokumentum nélkül személyes információ révén is hatást gyakorolhatott a politikai megfontolás az egyesületi tevékenységre.

27

0 Ugyanakkor az eltérő anyagi helyzetnek és az egymással rivalizáló személyes érdekeknek is szerepük lehetett a különféle szervezetek egymás közötti viszonyának az alakulásában, noha ez utóbbi jelenségre közvetlen adat csak 1920-ból van.

27

1 A Területvédő Liga újbóli fellépését hírül adó Szózat különszáma Magyarország egysége alcímmel a területi integritás melletti érveket fejtette ki részletesen. A szám szerzői között találjuk Bátki Zsigmondot és Kogutowicz Károlyt, akik korábban már a La Hongrie című propagandakiadvány készítésében is részt vettek, azután Gálócsy Átpádot és Krisztics Sándort a ligától, akik szintén dolgoztak már a Károlyi-kormány alatt a propagandában, valamint Kovács Alajost, aki statisztikai szakértőként több röpiratot is elkészített. írásaikkal a következő fejezetben foglalkozom majd. A liga tevékenységének megélénkülését hamarosan újabb 267 MOL К 26 ME 1920. XXXVI11. t. 222. sz. és Uj Nemzedék 1919. december 18. 7.. december 25. 23. és 1920. január 2. 5. 268 Szózat 1920. január 18. 10. és június 6. 269 MOL К 26 ME 1920. XXXVÍII. t. 222. sz. 270 Romsics I. i. m. 102. 271 A Szózat további megjelenését 1919. őszén 2 millió koronával biztosította Károlyi Imre gróf. Az MNSZ körüli viszályokhoz, rivalizáláshoz: Uj Nemzedék 1920. február 11. 3., február 12. 5.. március 6. 6., március 7. 7., március 10. 6. 74