Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

külföldön végzendő propagandatevékenységet, amelyhez a külügy pénzügyi és erkölcsi támogatását kívánja elnyerni. A szövetség vezetősége lényegében megegyezett a Patronázséval. Szervezeti felépítése egy komplex propagandatevékenység irányába mutatott. A politikai propaganda szakosztály feladata az akciók szervezése és memorandumok elkészítése volt, a kulturális propaganda szakosztály külföldi tudományos és művészeti előadások megszervezését tűzte ki célul, a gazdasági szakosztály pedig gazdasági viszonyaink megismertetésére vállalkozott magánismeretségek révén. A külügytől 328 000 koronát kértek éves támogatás gyanánt.

11

9 Az új szövetséget a Berinkcy-kormány elismerte rendeletileg (ME 1919/1741. sz.) mint érdekképviseleti autonóm testületet, a propagandatevékenységgel kapcsolatban pedig egy olyan megállapodást kötött vele, hogy a szövetség csak a külügyminisztérium hozzájárulásával küld külföldre propagandistákat. Február és március folyamán két plakátot és öt kiadványt jelentetett meg idegen nyelven, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után beszüntette működését.

12

0 A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája elnevezésű társadalmi egyesület folytatta a legelszántabb propagandát az ország területi integritása érdekében a területvédő propaganda rövid másfél éves periódus alatt. Az egyesületet hosszúra nyúlt elnevezése miatt gyakran csak a postacíme után „TevéP'-nek hívták, de a sajtóban Területvédő Liga elnevezés vált általánossá. A Területvédő Liga működéséről a sajtó először 1918. december 3-án és 4én értesítette a közönséget.

12

1 Az első híradás azt emelte ki, hogy a liga széthelyezve sárgakék plakátjait a fővárosban, majd felhívást bocsátva ki országszerte, az egész magyarságot akarja egy táborba szólítani a területi integritás védelmében. A második híradásból kiderült, hogy a liga központja a Lónyay utcai református gimnázium könyvtermében működik, és az elsőként csatlakozók között a régóta működő szakmai, tudományos és gazdasági egyesületek (mint pl. az Országos Balneológiai Egyesület, a Magyar Jogász Sportegylet, vagy a Hangya Szövetkezet) mellett ott van a Székely Nemzeti Tanács. Kozma Miklós naplószerűen megírt memoárja december 5-énél említette először a Területvédő Ligát, mint „amely propagandisztikus úton igyekszik területi kérdésünket a külfölddel megismertetni."

12

2 December 10-én már vezető embereket is megnevezett, mint Raffay Sándor evangélikus püspököt, Teleki Pál grófot, Gálócsy Árpádot, Altenburger Gyulát, Pröhlc Vilmost és Lázár Andort.

12

3 A miniszterelnökségi forrásokban is december 3án tűnt fel először e liga. Gálócsy Áipád főhadnagy, a liga katonai bizottságának elnöke járt a hadügyben, s erről értesítette a miniszterelnökséget.

12

4 Az iratból kiderül, hogy a liga felajánlkozott az ország közbiztonságának a fenntartásához. A közvéleményben állandóan napirenden volt a fegyveres védekezés lehetősége, és a liga megalakulásakor ezzel is számoltak. Mintahogyan az egyesület létrejöttében szerepet játszott a SZNT is készült a fegyveres védelemre a propaganda mellett. Hamarosan a korábban az SZNT-nél működő tudós, Lóczy Lajos tölti be a liga elnöki posztját.

12

5 Lóczy már a liga végleges megalakulását előkészítő 119 Uo. 120 MOL К 26 ME 1919. X. t. 6292/42-43. sz. 121 Pesti Hirlap 1918. december 3. 4. és december 4. 2. Feketéné Cselényi Zs. (1. 2. sz. jegyzetet) 1918 novemberének a közepére datálja a liga megalakulását. Nyilvánvalóan helyesen, mert a december elejei adatok már korábbi munkásságot sejtetnek. 122 Kozma M. i. m. 68. 123 Uo. és Az Újság 1918. december 6. számát, ahol Szontágh Tamást, dr. Ajtay Józsefet és Karafiáth Jenőt említik még a vezetők között (idézi Feketéné Cselényi Zs. i. m.). 124 MOL К 26 ME 1918. XLI. t. 6002. sz. 125 Kozma M. i. m. 84. 53