Folia historica 24

I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.

ülésnek az elnöke lett, legkésőbb december 14-én.

12

6 Annak ellenére, hogy a szervezetnek megalakulásától kezdve védekeznie kellett az ellenforradalmiság vádjával szemben,

12

7 a kormánnyal jó kapcsolatot tartott fenn. A fentebb említett Gálócsy-féle kontaktuson túl arra is van adat, hogy Buza Barna 2 ООО 000 koronával támogatta a ligát.

12

8 Ez az adat egyrészt utal arra, hogy Buza Barnának még a külügy kiépítésének előrehaladottabb periódusában is maradt valamiféle köze a propagandához, másrészt utal a kormány állásfoglalására a területi integritást illetően. Az ellenforradalmiság vádját feltehetően azért emelték a liga ellen, mert tagjainak zöme kétségtelenül az őszirózsás forradalmat megelőző időszak társadalmi elitjéből, valamint a konzervatív középrétegből került ki. Néhány név az elnökségből: Apáthy István, Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Beöthy Zsolt, Chorin Ferenc, Herczeg Ferenc, Lánczy Leó, Molnár Ferenc, Teleszki János, Ugrón Gábor, Ullmann Adolf, Wlassics Gyula.

12

9 A politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális elit is képviselve volt. A középréteget elsősorban állami alkalmazottak, valamint ügyvédek, tudósok, újságírók képviselték.

13

0 Ugyanakkor beválasztották az elnökségbe Károlyi Mihálynét, valamint Bokányi Dezsőt és Biró Lajost is, akik a területi integritás érdekében végzett propagandának másutt is a munkásai voltak (OPB, külügy). A liga létrehozói tehát mindent igyekeztek megtenni azért, hogy felhívásuk szellemében mindenféle különbség nélkül mindenkit a mozgalomhoz csalogassanak. Az Egyesüljünk Magyarország területi épségének védelmére! című felhívás december elején készülhetett. A felhívás azzal indokolta a magyar társadalom összefogásának a tervét - politikai, faji és felekezeti különbségekre tekintet nélkül -, hogy szükséges a társadalom önbizalmának visszanyerése, mert csak ezáltal érhető el az, hogy a magyar állam kellő erkölcsi súllyal rendelkezzen a majdani béketárgyalásokon. Éppen ezért a felhívás a különféle társadalmi, gazdasági és kulturális szervezetek bevonásával egy olyan demonstratív gyűlésre szólított fel, amelynek az itthoni és külföldi társadalmi propaganda kifejtése lenne a témája. A Területvédő Liga a propaganda érdekében csatlakozó szervezetek egységes szerve kívánt lenni. A felhívás úgy számolt, hogy az ország lakosságának a 80%-a kívánja a területi épség megőrzését, vagyis eleve késznek vette a németek és a rutének csatlakozását, de megnyerhetőnek tartotta más nemzetiségek bizonyos csoportjait is. 1918 decemberében a ligához folyamatosan jelentették be csatlakozásukat különféle szervezetek. Ezekről részletes listákat adott a napi sajtó.

13

1 Itt csak néhánynak a nevét említem a társadalmi spektrum szélességének érzékeltetésére, a csatlakozás sorrendjét követve: Wesselényi Vívó Club, Hazafias Németek Néptanácsa, Magyar Földrajzi Intézet, OMGE, Magyar Cserkészek Szövetsége, Osztrák-Magyar Bank, Budai Izraelita Hitközség, Budapesti Labdarugók Szövetsége. A csatlakozott szervezetekkel és magánszemélyekkel együtt a liga már december közepén több 126 Pesti Hirlap 1918. december 15. 2. 127 Pesti Hirlap 1918. december 6. 2. 128 Uj Nemzedék 1920. február 6. 3. 129 Pesti Hirlap 1918. december 15. 2. 130 MOL К 26 ME 1919. XXXVIII. t. 24. A liga tagságának a zömét a középréteg adta. Gálócsy a középréteg döntő szerepét a liga létrejöttében így fogalmazta meg: „...a ligát azok alapították, akik sem a tőkének nem szolgái sem a munkának nem akarnak urai lenni, hanem mint összekötő kapocs állanak a kettő között: a magyar intelligens középosztály." (Uj Nemzedék 1920. május 26. 4.) 131 Pesti Hirlap 1918. december 6. 2., december 7. 2., december 13.2., december 14. 8., december 17. 2., december 21. 2. 54