Folia historica 24
I. Tanulmányok - Pallos Lajos: Területvédő propaganda Magyarországon 1918-1920.
(január-március), a kormány támogatásával jelentősen előrehaladt. 11 1 Az SZNT tehát a területi integritás érdekében két irányban tett erőfeszítéseket: egyidejűleg megkísérelte a külföldi propagandát és a katonai védekezést. A Külföldi Magyarok Patronázsa, a külföldön működő magyar egyesületek központi szervezete 1918. december 10-én beadvánnyal fordult a külügyminisztériumhoz, amelyben azt indítványozta, hogy a minisztérium hozza létre a külföldön élő magyarok ügyosztályát két alosztállyal. 11 2 Az egyik feladata a külföldön élő magyarok személy- és vagyonvédelme, míg a másiké a külföldi magyar egyesületek fejlesztése lehetne a magyar érdekeket elősegítő propagandatevékenység céljaira. Ez utóbbi feladatot azzal indokolta meg a beadvány, hogy a különféle cseh, román és szerb egyletek milyen jelentékeny propagandát tudtak kifejteni külföldön a sajátjaik érdekében, és rámutatott arra, hogy az egyleti munka révén kifejthető propaganda mennyivel hatásosabb lehet, mint a hivatalos úton érkező. A szervezet arra is hivatkozott, hogy a külföldi magyar lapok könnyebben tudnak helyi lapokba elhelyezni cikkeket, és a magyar kultúra népszerűsítése is könnyebben szervezhető a külföldi magyar egyletek által. A beadvány azzal zárult, hogy felajánlotta a szervezet segítségét egy ilyen ügyosztály megszervezéséhez. A Patronázs részéről az aláíró dr. Rejőd Alpár ügyvivő volt, aki a külföldi magyar egyesületek jelentőségét egy eredményes külföldi propaganda megvalósításában a nagyközönség felé is megvilágította pár nappal később a sajtó hasábjain keresztül. 11 3 A külföldi propaganda új alapjai címmel megjelent írásában leszögezte, hogy addig a külföldi propagandában semmi lényeges nem történt, mert a Magas-Tátrát ábrázoló, meg Khuen-Héderváry portrés anzixok semmit sem értek. Itt is utalt arra, hogy amíg a csehek, a románok és a szerbek egyre-másra alakították egyesületeiket, addig a magyar külügy elutasította a magyar egyletek támogatását, mondván, hogy „egy szörnyű magyar egyleti estét" nem lehet beilleszteni az információs eszközök közé. Dr. Rejőd Alpár megjelent a háború alatt itt ragadt franciák búcsúztatásánál, ahol arra kérte a hazautazókat, hogy vigyék magukkal a magyarok jó hírét. 114 A Külföldi Magyarok Patronázsának vezetői közül Návay Aladár miniszteri tanácsos, Sonnenfeld Zsigmond író és Pivány Ernő pénzintézeti felügyelő nevét említem meg."Ez utóbbi jeles publicistaként tevékenykedett a háború előtt az USA-ban, majd 1916 szeptemberétől 1919. január végéig Magyarországról küldte tudósításait az Amerikai Magyar Népszavának, azután visszatért Amerikába, hogy közreműködjön a magyar érdekekért. 11 6 A Patronázs 47 külföldi magyar egyesületet tömörített Franciaországtól Oroszországig és Görögországtól Dániáig. Jelvénye egy szívet ábrázolt, benne a magyar középcímerrel, amelyből négy irányba nyíl sugárzott ki, s mindegyik nyílvesszőn egy-egy „M" betű, amely a szervezet jeligéjére utalt: „Maradj mindig mindenütt magyar." 11 7 A Patronázs küldöttei 1919. február 5-i értekezletükön kimondták a Külföldi Magyarok Világszövetségének megalakulását, amelynek céljairól beadványok útján értesítették a külügyet. 11 8 A beadványok alapján ennek az átalakulásnak az értelme, hogy kihangsúlyozza a céljai között a 111 MOL К 26 ME 1920. XXXIX. t. 9644. sz. és MOL К 26 ME 1919. XXXVII. t. 1652. sz. 112 MOL К 67 KM Iratok 1918-1921. 1418-41. sz. 113 Magyarország 1918. december 15. 9. 114 Pesti Napló 1918. december 17. 8. 115 L. a 112. jegyzetet. 116 Uj Nemzedék 1920. január 1. 3^t. 117 MOL К 26 ME 1919. X. t. 6091/4. sz. és 30. sz. A jelvényben a szív a hazaszeretet szimbóluma. Megjelent a Trianon utáni irredenta jelvényeken is. 118 L. 112. jegyzetet. 52
