Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

lyemruhát tulajdonosa, egy somogyi tanítónő falusi varrónőnél rendelte.

11

5 1935 körül Kunszentmiklóson Páter Erzsébet részére készült a kék keresztszemes hímzéssel díszített pamutvászon blúz.

11

6 A szürke gyapjúszövetből készült „kismagyar" férfiruhát Bicskén varratta tulajdonosa, egy helyi tanító 1938-ban.

11

7 A magyaros ruhamozgalom az iskolai egyenruhák terén érte el leglátványosabb sikereit. Hóman Bálint miniszteri rendelete nyomán a középfokú tanintézmények sora cserélte fel korábbi formaruháját magyaros jcllegűre. Az Országos Pedagógiai Múzeumban őrzött iskolai évkönyvek alapján úgy tűnik, hogy a magyaros egyenruha használatában az egyes felekezetek, valamint az állami és egyházi iskolák között lényeges eltérés nem volt. Annyit talán megkockáztathatunk, hogy a protestáns iskolák különösen szorgalmazták bevezetését. Magyaros formaruha használatát írta elő a budapesti Baár Madas Református Gimnázium, a Lónyay utcai és Fasori Evangélikus Gimnázium, a Debreceni Református Kollégium, a Kecskeméti Református Fiúgimnázium, a budapesti és kőszegi Evangélikus Leánygimnázium stb. A budapesti bencés reálgimnázium egykori igazgatója, Kemenes Illés Ferenczy kiadványában azzal büszkélkedik, hogy intézményében elsőként vezették be - igaz nem kötelezően - a magyaros egyenruhát.

11

8 A soproni bencés gimnáziumban viszont nem volt kötelező formaruha. Az Angol kisasszonyok kecskeméti zárdájában évszakonként változó magyaros egyenruhát viseltek, ünnepi alkalomra természetesen másik, ugyancsak magyaros ruhát. A rend budapesti intézményében azonban a matrózruha különböző válfajai cserélődtek. Magyaros formaruhát viseltek az aszódi polgári leányiskolában, a budapesti Csalogány utcai állami tanítóképzőben. Az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend budapesti Szt. Margit gimnáziumának 1938/39-es tanévről kiadott évkönyve az egyenruha jelentőségét a következőkben foglalja össze: ,,A divat túlzásainak meggátlása céljából, az egyszerű nemes ízlés fejlődésére, a testvéri összetartozás jeléül növendékeink egyenruhát viselnek." A továbbiakban pontos útmutatást ad a téli zsinóros sötétkék szövetruha, illetve a melegebb időre szánt torockói hímzéssel ellátott világos gyöngyszövetből készített ruha elkészítésére vonatkozólag. „A magyaros érzés ápolásában, a nemzeti értékeink a népművészetben való megbecsülésében mindenkor hü támogatója a kat. magyar középiskola." - vallotta az iskola igazgatónője.

11

9 A Rákóczy téri Nőipariskola növendékei kétféle nyári magyaros formaruhát viseltek. Az egyik könnyű fehér anyagból készült, rakott szoknyás, húzott ingvállal, ujjakkal, derékrészén írásos hímzéssel díszítve. A másik ujjait és kötényét piros torockói hímzés díszítette.

12

0 A miskolci Tóth Pál Nőnevelő Intézet leánygimnáziumában előírt Kazinczy-szabású, sűrűn zsinórozott formaruha azt a típust testesíti meg, melyet 1938-ban Edvi Illés Panni a Muskátliban mint rossz példát említ.

12

1 A sujtással díszített, magyar nyakkendős, ám egyébként teljesen hagyományos formaruha Györffy István szerint is általános és helytelen fejlődési iránya az iskolai egyenruháknak.

12

2 A kétféle szempont, a magyaros jelleg érvényesítése, illetve az, 115 MNM Textilgyűjtemény 93.7.8. 116 MNM Textilgyűjtemény 95.23.1. 117 MNM Textilgyűjtemény 95.10.1-2. 118 Ferenczy F.: Magyar ifjúsági i. ni. 9. 119 Magyart a magyarnak a Magyar Divatcsarnokból. II.

п., é.n. 14. 120 Just Kristina: Formaruhák. Muskátli magyar kézimunkaújság. Magyar Iparművészet 41. (1938) 29. 121 Edvi ülés Panni: Egy iskola magyaros ruhájáról. Muskátli magyar kézimunkaújság. Magyar Iparművészet 41. (1938)31. 122 Györffy !.: A néphagyomány i. m. 41. 171