Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

lene feltétlenül régi népművészeti tárgyakkal illusztrálni, „ne ezeknek oda nem illő erejére építsük az eladás versenyképességének emelését."

8

9 Az Iparművészeti Iskolában a felvehető szakok között a divattervezés nem szerepelt. A textilszakon elsősorban kézi szövést, a gépi szövés technológiáját és textilnyomást oktattak, amelyet fizikai és kémiai gyakorlatok egészítettek ki. A '20-as években a jávai batik, a selyemfestés és a csipkeverés, a '30-as években a történelmi témájú nagyméretű gobelinek készítésére fektettek nagyobb hangsúlyt. A művészi divattervezés így elsősorban a más műfajban alkotók melléktevékenysége volt. A nőipariskolák, középfokú tanintézmények ugyan oktattak divattervezést, azon a szinten természetesen, mely egy ügyes kezű varrónőtől elvárható. A divattervezés katedra híján nem válhatott a többi iparművészeti ág egyenrangú társává. A historizáló magyaros felfogás mellett nem jött létre a műfaj modern értelmezése. Ez elsősorban abból a szempontból fájdalmas, hogy így az a szimbiózis is elmaradt, mely a kor modern iparművészeti felfogása és fejlett kézműveskulturája révén létrejöhetett volna. A pályázati anyag elemzése A magyaros ruhamozgalom vizsgálatának kivételesen értékes forrása az 1933 és 1940 között kiírt pályázatok fennmaradt anyaga. A gondosan dossziékba rendezett terveket és dokumentációt Ferenczy 1973-ban adta el a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

9

0 A tervek többsége akvarell, kisebb része színezett ceruzarajz. Kiemelkedő rajztudásról egyik sem árulkodik, feltűnő viszont a részletek aprólékos kidolgozása és a műgond, mellyel legtöbbjük készült. A tervek nagy része kompozíció, a középpontban álló magyamihás főalak mellett kisebb hátulnézeti rajz, cím, jelige, illetve magyarázó szöveg látható. A pályázatok között sok a valamilyen módon díjazott terv, úgy tűnik Ferenczy elsősorban azokat őrizte meg, amelyeket a legértékesebbnek tartott. Sajnos az egyes rajzok készítésének pontos időpontját nem ismerjük, a csoportosítást az azonos tematika alapján végezte. Jellegzetes kézírásával minden dossziéfedélen a következő felirat áll: FERENCZY FERENC DIVATMOZGALMA 1933-1940, valamint a „műfaj" megnevezése. A kilenc csoportba osztott anyag összesen 145 rajzot tartalmaz: I. Gyermekruhák (7 terv) II. Leányruhák, Iskolai-ünneplő blúzok (16 terv) III. Fiú- és férfiruhák, iskolai, köznapi, estélyi, báli és ünneplő ruhaterv, kalpag (16 terv) IV. Női délutáni ruhák, otthonkák (5 terv) V. Leány-női kosztümök, kabátok (5 terv) VI. Leány-női nyári nyaralóruhák, gyári nyomott mintás anyagok (8 terv) VII. Női sportruhák (5 terv) VIII/a Női estélyi, báli ruhák (35 terv) VIH/b Női estélyi ruhák, báli ruhák (20 terv) IX. Estélyi báli belépők, ünneplő mentécskék (20 terv) 89 Latabár Károly: A Magyar Nemzeti Művészet Stíluskutató Intézete. Tanulmány az „Uj magyar Otthon" technikai előkészítéséhez. Magyar Iparművészet 40. (1937) 77-79.; Uő: A magyar népművészet, háziipar és iparművészet összefüggései. Magyar Iparművészet 40. (1937) 224-235. 90 MNM Textilgyűjtemény 1973.1.-1973.145. 152