Folia historica 24
I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években
röpiratában. Fél Edittel együtt ő is Tüdős Klára segítségére volt az Ünneplő című album összeállításban, melyet a tervezőnő könyve előszavában szívélyesen meg is köszönt. A kor viselctkutatói közül többen aktívan vettek részt a mozgalom ismeretterjesztő munkájában. Palotay Gertrúd, Ferencz Kornélia, Kerékgyártó Adrienn és Grineausné Papp Emilia a Muskátliban rendszeresen közöltek a történelmi viseletre vonatkozó és néprajzi ismeretterjesztő írásokat. Visky Károly a Kalot telepesek női ünneplő ruháját maga szerkesztette meg a mozgalom „korszerű-magyaros" elve alapján. 7 2 A magyaros ruhamozgalom ügyét indulásától fogva befolyásos pártfogók segítették. A kormány és egyes társadalmi szervezetek mellett nagy tekintéllyel rendelkező magánszemélyek is támogatták. Gömbös Gyula a TESZ elnökeként bábáskodott a mozgalom születésénél. Bornemissza Tibor iparügyi miniszter rendszeresen részt vett és felszólalt rendezvényein, 1936-ban pedig kormányzati programjában iktatta az önálló magyar divatipar megteremtését. Hóman Bálint 1934-ben miniszteri körlevelet adott ki a magyaros iskolai formaruhák bevezetésének ügyében. A hagyományos műveltség megőrzése iránt elkötelezett Teleki Pál miniszterelnöksége alatt az „ügy" a legmagasabb pártfogó támogatását élvezhette. A mozgalom társadalmi presztízsének szempontjából nagy jelentősége volt annak is, hogy Horthy Miklósné reprezentatív, magyar díszruhás megjelenésével emelte rendezvényeinek fényét. A mozgalom tekintélyét növelték azok a közéleti személyiségek is, akik nyilvános alkalmakkor magyaros ruhát viseltek. Zsindely Ferenc államtitkárként, majd közlekedési miniszterként is szívesen hordta a felesége, Tüdős Klára által tervezett úgynevezett „kismagyart". 7 3 Bajcsy-Zsilinszky a Kisgazdapárt elnökeként parlamenti felszólalásait ugyancsak zsinóros fekete ruhában tette. 7 4 A társadalmi egyesületek közül mindenekelőtt az Országos Vitézi Szék kacsolódott be a mozgalom munkájába: divatbemutatók rendezésével, a helyszín biztosításával stb. 7" 1 Az új középosztály részeként a Vitézi Rend fontos feladatának érezte a magyar ruha propagálását, melyet 1938-ban programjába is iktatott. Díszruhájuk ugyancsak a mozgalom esztétikai elvei szerint készült. A következő évben az Imrédy Béla által vezetett Magyar Elet Mozgalom Tagjai is zsinóros, magyar nyakkendős egyenruhát öltöttek. Az Egyesült Női Tábor szintén a „kismagyar" női változatát hordta egyenruhaként. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és a Baross Szövetség női tábora előadássorozatok szervezésével, kiállítások rendezésével járult hozzá a magyaros viselet népszerűsítéséhez. A példákat, melyek azt bizonyítják, hogy ez a viselet az évtized végére a kormányzat körüli jobboldali szervezetek önkifejezésének eszközévé vált, hosszan sorolhatnánk. Az a tény azonban, hogy a Györffy kollégisták a jellegzetes, zsinóros posztóruhát ugyancsak elfogadták egyenruhájukként, mégiscsak arra enged következtetni, hogy annak „magyar", illetve „paraszti" jellege volt hangsúlyosabb. 7 6 72 Ugrin József: Emlékezéseim. Bp., 1995. 179. 73 DizseriE. i. m. 141-157. 74 Bajcsy-Zsilinszky Endre zsinóros fekete ruháját a Magyar Nemzeti Múzeum (továbbiakban MNM) Textiigyűjteménye őrzi (T. 1977.15.1-3.). 75 Sz.: A M. Kir. Operaházban tartandó magyar ruhabemutató. Muskátli magyar kézimunkaújság, Magyar Iparművészet 41. (1938) 17.; Tervpályázat magyar ünneplő ruhákra. Uo. 32. 76 „Egyszerű, sujtásos fekete dolmány volt a férfiaké.Voltaképpen a negyvennyolcas atilla korszerűsítése, fekete-fehér hímzett sárközi nyakkendővel... Arra volt hivatva, hogy bárki által, bármikor viselhető magyar ruha legyen az anakronisztikus, pompázatos főúri díszmagyar helyett". Tüdős Klára: Rongyok II. 179. (Kézirat) Idézi: Dizseri E. i. m. 119. 148
