Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

érzékenységét írásai amúgy is nélkülözik. A népi kultúra szerepét illetően a magyaros ruhamozgalom egységes álláspontot képviselt: mint a népművészet rajongói a modern társadalom nemzeti kultúrájának alapját látták benne. Nézzük, hogyan vélekedtek a paraszti hagyomány „megtarthatóságának" kérdéséről a népi mozgalom követői! A balszárnyon elhelyezkedő Szabó Zoltán Tardi helyzet című munkájában a népi kultúra felbomlását az életmód átalakulásának szomorú, de természetes velejárójának tekintette: „Akik fel akarják éleszteni a népviseleteket, mint a Bokrétamozgalom követői, bármilyen szép munkát de mégis felesleges munkát végeznek, tagadják, hogy az idő múlik."

6

1 Németh László Nemzeti önismeret című rádióelőadásában a ruhamozgalom követőihez hasonló álláspontot képviselt: „a népkultúra, mint erős szokásjogteremtő erő, igenis megtermékenyítheti a kapitalizmus laza világából kilábaló művelteket, ha nem is vesszük át receptjeit, átvehetjük a nagy receptek tiszteletét; ha nem is vesszük át a szűrt és a varrottast, felismerhetjük ebben a népművészetben a mi sorsunk és a mi fajtánk kölcsönhatását."

6

2 A ruhamozgalom másik meghatározó személyisége, Tüdős Klára munkássága elválaszthatatlan a népi mozgalomtól. Személyes kapcsolatban állt a népiek többségével, ismerte és előadásaiban, írásaiban fel is használta gondolataikat. Részt vett a népi kollégiumi mozgalom megszervezésében. Buzgó propagandát fejtett ki az értelmiség néprajzi tájékozottságának növelése és a paraszti hagyomány ápolása érdekében. Karácsony Sándor és Györffy István útmutatásaikkal, tanácsaikkal segítették munkáját. Tüdős Klára gondolatrendszerére azonban mindenekelőtt Németh László Kert-Magyarország eszméje hatott. Az ország társadalmi problémáinak megoldását a háziipar fellendülésétől remélte: „Hiszem, hogy nekünk magyaroknak nem a tömegtermelés, hanem a kézműipar a jövendőnk.. ,"

63 Kiváló szervezőképessége és kapcsolatai révén jól működő háziipar-telepet hozott létre, amivel a „harmadik út" lehetőségeit szemléletesen bizonyította. Elve az volt, hogy a ruhák hímzését, illetve az alapanyag vásznát, szőttesét, csipkéjét ha csak lehet az „eredeti helyszínen" kell elkészíteni. Nemcsak a parasztságot akarta azonban ilyen módon kenyérhez juttatni, hanem — naiv lelkesedéssel — a városi asszonyokat is a már jórészt feladott háziiparra ösztönözni. „Tanuljunk meg szőni úgy, ahogy dédanyáink tették, és ne csak a falutól várjuk a háziipar fejlesztését!"

6

4 A társadalmi osztályok közeledéséről vallott eszméi - a parasztság művelődése, illetve az úri osztályok kézi munkája révén - a Németh László által megálmodott paraszt-értelmiséget idézik: „van a háziiparnak valami furcsa titka: varázslatosan tudja az osztályellentéteket és távolságokat áthidalni. Olyan helyeken, ahol élő és fejlett háziipar van, ember és ember között nincsenek olyan mély szakadékok, mint másutt. Norvégiában és Székelyföldön úr és paraszt nem olyan idegenül nézik egymást, mint másfele".

6

5 A gondolat a „németellenes, konzervatív reformer polgári értelmiség"

6

6 körében általánosan élt. A paraszti és a „magas" műveltség viszonyát elemzi az Eckhard Sándor szerkesztésében 1941ben megjelent Úr és paraszt a magyar élet egységében című tanulmánykötet. Tüdős Klára a kézművesség elkötelezett híve volt. Nemcsak a magyar, de bármely nép hagyományos vagy egyszerűen csak szép tárgyát a magyar kultúrába integrálhatónak, követésre, akár utánzásra érdemesnek tartotta. A skandináv modell, melyet a népi mozgalom olyan nagyra értékelt, rá is mély benyomást tett. A magyar népi hagyományok átörökítését az északi népek fejlett kézműves kultúrájának mintájára képzelte. Tüdős Klára elméleti 61 Szabó Zoltán: A tardi helyzet. Cifra nyomorúság. Bp., 1986. 155. 62 Németh L.: A magyar rádió feladatai. In: Uő: Sorskérdések, i. m. 137. 63 Dizseri E. i. m. 103. 64 Uo. 122. 65 Uo. 102. 66 Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Bp., 1989. 208. 146