Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

elütő módon kifejlesztett s azt bizonyos alkalmakra kötelezően előírja. Még néhány évtized előtt sok helyen dívott, de a közlekedés könnyűsége nagy távolságok elenyészése a nemzeti viseletet már több nemzet körében kikezdte, részben meg is szüntette. Dívik még Skóciában, a spanyoloknál, oroszoknál, szerbeknél, ünnepélyes alkalmakra szorítva nálunk, a svédeknél és a lengyeleknél.

2

0 A magyaros ruhamozgalom története, eszméi A mozgalom történetét korabeli újságcikkek, brosúrák, elvétve előforduló levéltári adatok, visszaemlékezések alapján követhetjük végig. Az eseményekkel párhuzamosan célszemnek tűnik eszmei hátterét is felvázolni. Ebben a fejezetben tehát a ruhák csak „mellékszereplők", a hangsúly a mozgalom szervezőin, tevékenységükön, gondolataikon van. A magyar ruhamozgalom története elválaszthatatlanul összefonódott elindítója, szervezője, Ferenczy Ferenc nevével. A mozgalom elméleti írásainak többsége az ő tollából származik, s a sok szervezést igénylő propagandamunka nagy részét ugyancsak ő végezte. Szülővárosából, Debrecenből a történeti hagyományok iránti feltétlen tiszteletét hozta. Nemesi eredetű református polgárcsaládja, a Kollégium, majd a cívisváros tudományegyeteménekjogi fakultása alapozta meg műveltségét, világnézetét. 1933-ban, a mozgalom indulásának idején Ferenczy már fővárosi köztisztviselő,

2

1 mégis szoros szálak fűzik szülővárosához. Debrecen korabeli kulturális kettősségét a kortárs, Gulyás Pál Nyugaton át Kelet felé című tanulmányában így jellemzi: „A nagy Alföld legősibb kultúrvárosa, ahol a csilingelő villamosok és lángoló nyugati transzparensek alatt némán alussza mély álmát a múlt, a magyar Atlantisz."

2

2 Debrecen nemcsak külsejében őrizte meg református parasztvárosjellegét, de a nemzeti történelem hagyományainak ápolásában is kiemelt szerepet vállalt. Móricz és Ady által sokat ostorozott maradisága, a „vaskalapos debreceniség" is a hagyományokhoz való görcsös ragaszkodásból fakadt. A szellemiségéhez kapcsolódó fiatal írónemzedék a magyarság megőrzött szigetének tekintette. Németh László éppen Debreceni Kátéjában adott hangot annak a nézetének, hogy a magyarság sorskérdéseinek megoldása „hagyományai udvarára" való visszahúzódásában rejlik.

2

3 Talán nem véletlen, hogy a magyaros ruhamozgalom legjelentősebb egyéniségei - Ferenczy Ferenc, Tüdős Klára, Haranghy Erzsébet — abból a városból indultak, melyet a modern kor éppen csak megérintett. Nehéz nem észrevennünk, hogy a harmincas évek ruhamozgalmát Debrecen sajátos szellemisége: a református magyar különállás tudata inspirálta. Ferenczy első, diákkori müve, a Debreceni legenda

2

4 is a város iránti erős kötődéséről vall. A kötetet későbbi sógora, és a ruhamozgalom majdani lelkes pártolója, Haranghy Jenő illusztrálta. Két, témánk szempontjából kevésbé jelentős jogi munkája után 1933 és 1939 között készültek azok az írásai, amelyek a mozgalomról vallott elképzeléseit tartalmazzák.

2

5 Értelmezésüket megnehezíti a homályos, sokszor pontatlan képi beszéd. Gyakran ismétli önmagát, stílusa fellengzős, dagályos. Gondolati szűkössége azonban még ennél is szembetűnőbb. Álláspontja, érvrendszere lényegében nem változott az évtized előrehaladtával. Mielőtt azonban nézeteire 20 Révai nagy lexikona 1-20. Bp.. 1916. 14. 395. 21 Belügyminisztériumi titkár. 22 Gulyás Pál: Nyugaton át Kelet felé. Bp. 1993. 160-161. 23 Németh László: Debreceni káté. In: Uő: Sorskérdések. Németh László munkái. Bp. 1989. 72. 24 Ferenczy Ferenc: Debreceni legenda. Debrecen, 1911. 25 Ferenczy Ferenc magyar ruhamozgalmi beszéde. 1933. (Kézirat) Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban: OSZK) Kézirattár, Analekta 10372.; Ferenczy Ferenc: Magyar ifjúsági ruhák. A ..Magyar ízlés" könyvei. Bp., 1935.; Uő: Magyarok vagyunk. Bp., 1939. 138