Folia historica 24

I. Tanulmányok - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években

Ferencziné Sedlmayr Krisztina Magyaros ruhamozgalom az 1930-as években* Bevezetés 1933-ban Ferenczy Ferenc mozgalmat hirdetett a polgári középosztály „magyaros" viseletének megteremtése és elterjesztése érdekében. Az a felismerés késztette cselekvésre, hogy mind a nemesség, mind pedig a parasztság rendelkezik nemzeti jellegű viselettel, csak a középosztály veszítette el a múlt század során a magáét. A harmincas évek közepére kiteljesedő mozgalomhoz tervező iparművészek és lelkes amatőrök egyaránt csatlakoztak. Nem maradt el a sajtó érdeklődése sem, rendezvényeik: a divatbemutatók, ruhaterv pályázatok nagy publicitást kaptak. A fennmaradt dokumentumok alapján a mozgalom történetét 1940ig követhetjük nyomon. A mozgalom tevékenységére utaló adatok rendkívüli bőségben állnak rendelkezésünkre a harmincas évekből, de fokozatosan megcsappannak a következő évtized elejétől kezdve. Úgy tűnik a negyvenes évek elején Ferenczy mozgalmának lendülete megtört, és fokozatosan elveszítette korábbi jelentőségét. Dolgozatom a Ferenczy-féle öltözködési mozgalom történetét és jellegét vizsgálja, a jelenséggel mint mozgalommal kíván foglalkozni, s nem tekinti céljának, hogy a nemzeti jellegű öltözet történeti fejlődését végigkísérje. A két háború közötti időszak egyik, több szempontból (eszmetörténet, iparművészet, néprajz) is mozgalmas és tanulságokat ígérő jelenségével foglalkozik tehát, nem a nemzeti viselet történetének egy állomásaként, hanem a romantika jegyében fogant nemzeti öltözködési mozgalmak történetének minden bizonnyal utolsó fejezeteként. írásom a mozgalom történetét és jellegét vizsgálva alapvetően három kérdésre, pontosabban kérdéscsoportra keresi a választ: 1. Eszmei tisztázás. Hogyan viszonyul Fercnczyék mozgalma az efféle mozgalmak klasszikus korának, a romantikának a nemzeti viselettel kapcsolatos nézeteihez? 20. századi voltának következményei: milyen szálak fűzik saját kora szellemi környezetéhez? 2. A mozgalomhoz kapcsolódó ruhatervezés hogyan használta fel a népművészet elemeit a magyaros jelleg kifejezésére? Milyen mélységű az a hatás, amelyet a népművészet kifejthet a vizsgált jelenség szellemi vonzásában alkotó tervezőkre? Mennyire akarták vagy voltak képesek megőrizni a magyaros jelleg kizárólagos hordozójának tekintett népművészet eredetiségét és autentikusságát? 3. Milyen eredményeket ért el a Ferenczy-féle ruhamozgalom, mennyire vált általánossá az általuk propagált magyaros öltözködés? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem kerülhetjük el annak az elméleti problémának a felvetését sem, hogyan, s milyen indiciumok alapján lehet vizsgálni egy történeti korszak, jelen esetben a harmincas évek öltözködési szokásait. Az előzmények: a 19. századi ruhamozgalmak Ha a Ferenczy-féle ruhamozgalom és a hozzá kapcsolódó szellemi jelenségek lényegét meg akarjuk érteni, el kell helyeznünk azt a történetileg megjelenő európai viseleti mozgalmak sorában. Másképpen nem mutathatunk rá a kezdeményezés eredetére és eredetiségére. Olyan * A tanulmány a szerző 1996-ben megvédett doktori értekezése. (A szerk.) 131