Folia historica 24
I. Tanulmányok - Závodi Szilvia: A katonatiszti házasságkötések szabályozása a 20. század első felében
nyait". 3 5 Tehát egy hallgató azokban a dolgokban nem rendelkezhet pontos információkkal, amelyek elengedhetetlenek egy tiszt házasságkötésénél. A korai ígérettel az ifjú annak tette ki magát, hogy az adott szó betartásakor kénytelen volt tiszthez és úrhoz méltatlan módon viselkedni és visszavonulni. Márpedig egy akadémikussal szemben elsődleges elvárás volt, hogy gerinces, egyenes jellemű férfi legyen mind a szolgálatban, mind a magánéletben. A parancsnok természetesen örömmel vette, hogy a hallgatók társadalmi életet élnek, lányos házakhoz és mulatságokba járnak, mivel ez elősegítette, hogy társaságban fesztelenebből mozogjanak, modoruk csiszoltabb, viselkedésük úribb legyen. Leszögezte azonban, hogy „míg a házasság a maga idején szentség és hazafiúi kötelesség is, addig annak időelőtti profanizálása nemzeti szempontból is megbocsáthatatlan súlyos bűn." 3 6 A nősülési engedélyt szolgálati úton kellett felterjeszteni, és a nősülendő parancsnokának, illetve a tiszti gyűlésnek nyilatkoznia kellett a megkötendő frigyről. 3 7 A nősülési engedély iránti kérvényhez csatolni kellett a jegyesek keresztleveleit és születési anyakönyvi kivonatait, kiskorúság esetén a szülők beleegyező nyilatkozatát, özvegység esetén az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát, válás esetén a felbontást igazoló okmányokat. Ezeken kívül egy nyilatkozatot arról, hogy ki fogja biztosítani a házassági óvadékot. 3 8 Csatolni kellett még a tiszti gyűlésen készült jegyzőkönyvet és 1941 után az ara származási tábláját. 39 A nősülési engedélyt a VI. rangosztálytól felfelé (alezredeseknek, ezredeseknek és a tábornoki kar tagjainak), illetve a közvetlen környezetében szolgáló tiszteknek az államfő adta, a VII. rangosztálytól lefelé (őrnagyoknak, századosoknak, főhadnagyoknak és hadnagyoknak) pedig a honvédelmi miniszter. A honvéd kerületi körletben tartózkodó, helyi szolgálatra rendelt nyugállományú, illetve katonai rokkantházakban ellátásban részesülő tisztek esetében a kerületi parancsnok adhatott házassági engedélyt. 4 0 A nősülési engedély egy évig volt érvényes és a házasságkötést szolgálati úton be kellett jelenteni 4' A tiszti házassággal kapcsolatban a szabályzat többi paragrafusa a házassági óvadékkal foglalkozott. A házassági kaució elsődleges célja az volt, hogy az óvadéktőke után járó kamatok a leendő házastársaknak, az özvegységre jutó nőknek vagy férjnek állásszerű megélhetést biztosítson. A házas felek az óvadék kamataira tarthattak igényt, magára az alaptőkét biztosító vagyontárgyra nem. A letétbe helyezett vagyontárgynak minimum 4%-os kamatot kellett jövedelmeznie. Az óvadéktőke biztosítására alkalmas volt: államadóssági kötvény, bármilyen értékpapír vagy ingatlan. Ha a felkínált tőke ingatlan volt, akkor azt fel kellett becsültetni és kárbiztosítani kellett. A felajánlott óvadék elfogadásáról a honvédelmi miniszter döntött. 4 2 A kauciót adhatták a jegyesek, ezek egyike vagy másika, illetve egy harmadik személy. Általában a menyasszony szülei biztosították az óvadéktőkét. A honvéd közigazgatás a házassági óvadékul felajánlott tőke biztonságáért és kamatozásáért nem felelt 43 így eshetett meg, hogy az 1945 előtt házassági óvadéktőkeként felajánlott ház ára a háború befejezése után egy mákdaráló ellenértékét érte. 4 4 A havi segély (apanage), az életbiztosítás, az ara állás utáni fizetése vagy a várható örökség nem jelentette a kaució szabályszerű 35 Akadémikusi parancs 1. 36 Akadémikusi parancs 2. 37 Nősülési szabályzat 5. §. 38 Nősülési szabályzat 9. íj. 39 Aba Konrád: A katonatiszti nősülés és házassági óvadék. Bp.. 1944. 18. 40 Nősülési szabályzat 10. § 41 Nősülési szabályzat 11-12. 42 Nősülési szabályzat 13-14. §. 43 Nősülési szabályzat 20. íj. 44 Pacor Győző szíves szóbeli közlése. 119
