Folia historica 24

I. Tanulmányok - Závodi Szilvia: A katonatiszti házasságkötések szabályozása a 20. század első felében

biztosítását. így nem volt elég az óvadékhoz például az ara tanári oklevele állás nélkül, csak mérséklési tényezőnek számíthatták be. Más volt a helyzet, ha a leendő feleségnek nyugdíjképes állása volt.

4:

> Ilyen lehetett egy tanítónői vagy tanárnői állás is, feltéve, ha a Vallásés Közoktatási Minisztérium igazolást adott ki a nő munkaviszonyáról.

4

6 A házassági óvadéki okmányokat közvetlenül a honvédelmi miniszterhez kellett beterjeszteni, mellékelni kellett az eredeti nősülési engedélyt, az ajánlati okmányt, amely a felajánlott óvadék mibenlétét taglalta, értékpapírok esetén a járadékokmányt, jelzálogilag biztosított tőke esetén: a telekkönyvi kivonatot és a biztosítási kötvényt, illetve az óvadékot felajánló keresztlevelét.

4

7 Ha a miniszter jóváhagyta az óvadéktőkét, erről értesítette a feleket és kiküldte az elfogadásról szóló igazolványt. így most már elhárult minden akadály a házasságkötés elöl. A házassági óvadéki köteléket kizárólag a honvédelmi miniszter oldhatta fel az asszony halála vagy a házasság bírósági úton történő felbontása esetén, illetve ha a férj olyan rangosztályba kerül, ahol nem volt kötelező a kaució, vagy ha a férj kilépett a hadsereg kötelékéből.

4

8 A tisztek minősítési lapjára általában bevezették a nősülési engedély számát, a házassági óvadéktőke összegét és a házasságkötés idejét, a menyasszony nevét azonban már nem mindig

4

9 A házassági óvadéktőke biztosítása a legtöbb esetben nem volt egyszerű dolog. A takarékpénztárak és bankintézetek hirdetéseket adtak fel a katonai lapokban, hogy „4%-os zálogleveleket valamint 4%-os és 4

1/2-os községi kötvényeket" bocsátanak ki, amelyek „teljesen adómentesek, minden tekintetben kaucióképesek és községek, testületek, alapítványok és nyilvános felügyelet alatt álló intézetek pénzeinek elhelyezésére, valamint hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsöző elhelyezésére alkalmasnak nyilváníttattak. Mind záloglevelek, mind a községi kötvények alkalmasnak nyilvánítattak továbbá katonai házassági óvadékok céljaira s a záloglevelek ezenfelül árvapénzek elhelyezésére is."

5

0 (1. kép) A nősülni vágyó tisztek elsősorban társadalmi összejövetelek során ismerkedhettek össze jövendőbelijükkel. Nem volt ritka azonban az a gyakorlat sem, hogy a „jó partira" áhítozó tiszt újsághirdetés útján kereste megfelelő műveltséggel rendelkező, kaucióképes aráját.

5

1 A nősülési szabályzatban meghatározott bármely előírás alól felmentést az államfő adhatott. Az uralkodóhoz, illetve a kormányzóhoz kellett benyújtani a kegyelmi kérvényeket és folyamodványokat például akkor, ha olyan tiszt akart nősülni, aki hivatalosan nem kaphatott engedélyt vagy ha az ifjú pár a házassági óvadék mérséklését vagy teljes elengedését kérte.-"'

2 így történt ez Edcr István főhadnagy és kiskéri Bocz Erzsébet házasságakor. Maga a frigy 1910-ben jött létre, de az első Ferenc Józsefhez írt folyamodványt 1907 elején nyújtotta be a menyasszony.

5

3 Ebben a levélben azt kérte Bocz Erzsébet, hogy a méneskarnál hadnagyi rangban szolgáló vőlegényével - az akkor meghatározott kaucióösszeg harmada - 20.000 korona házassági óvadék mellett megesküdhessen. Kérését azzal indokolta, hogy eljegyzésük 45 AbaK. i.m. 28. 46 így történt ez Paeor Vilmos százados és Horváth Margit hazásságakor 1913-ban. Pacor Győző szíves szóbeli közlése. 47 Nősülési szabályzat 19. ij. 48 Nősülési szabályzat 23. §. 49 Calván Károly: A Pacor család. A Hadtörténeti Múzeum értesítője 6. (2005) 245. 50 A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület apróhirdetése. A Hadsereg. 1908. 12. sz. 279. 51 Ilyen hirdetéseket idéz: Deák I. i. m. 180, vagy Élet a régi Magyarországon. Szerk.: Gyurgyák János-Környei Anikó-Saly Noémi. Bp., 2004. 146. 52 Aba К. i. m. 6. 53 Bocz Erzsébet levele I. Ferenc Józsefhez, 1907. január 12. Leltári szám: HTM 2006.187.3/KE 120