Folia historica 24

I. Tanulmányok - Tompos Lilla: A IV. Károly koronázása alkalmából készült díszmagyarok története és formai sajátosságai

Tompos Lilla A IV. Károly koronázása alkalmából készült díszmagyarok története és formai sajátosságai A magyar viselet az évszázadok során lassú, szerkezetbeli változáson ment keresztül, az aktuális divat és a praktikum hatására kialakult új részletek ráépültek az előzőekre. Hiátusok nélküli folyamat ez, amelyben tudatos változtatást egy-egy kiemelkedően fontos történelmi esemény eredményezett. A magyar viselcttörténetben - mostani tudásunk szerint — az első ilyen alkalom a Szent Korona Bécsből való hazahozatala volt, amikor az eseményt diadalként megélő magyarság öltözetében is méltó külsőségeket teremtett. Megalkották a nemesi bandériumok uniformisát, de a női díszruhát is átalakították. Sikerrel egyesítették a divatos francia szabásvonalat a könnyűlovasság, a huszárság egyenruhájának sajátosságaival, kölcsönözve annak csákóját és prémszegélyes mentéjét is.

1 Az 1825. évi országgyűlés dátuma a magyar viselet történetének szempontjából is fordulópontot jelentett, ekkor, és ez időtől kezdve többször tudatosan, a hatalom ellen protestálva öltötték föl zsinóros, fekete öltözeteiket férfiak és nők egyaránt.

2 A történelmi, társadalmi és politikai változások a 19. század folyamán közvetlenül hatottak a magyar öltözet alakulására. Az események résztvevőinek öltözetét, a ruhadarabok formáját, textíliáját és színét az alkalom határozta meg, kifejezve viselőjének nézeteit a világ felé. Olyan jelrendszer ez, amelyet a kortársak tökéletesen értettek, és mi, kései utódok is felfedezhetünk. Közelebb lépve a műtárgyakhoz, és erre a Magyar Nemzeti Múzeum gazdag kollekciója a rendelkezésünkre áll, segítségül híva az írott és képi forrásokat, a magyar díszöltözet kialakulását, változását egészen történetének lezáródásáig, a II. világháború végéig követhetjük.^ Altalánosságban elmondható, a színes öltözetek a reprezentáció, a feketék kezdetben a gyász jelképei voltak, majd a levert 1848-49-es forradalom és szabadságharc után az ellenállás színévé is váltak. A kiegyezést követő évtizedekben ezeknek a fekete díszruháknak elegáns, ékszerrel kiegészített változatait viselték a magas állami hivatalt betöltő férfiak és ünnepi ruhát viselő asszonyai. A férfi díszöltözet forrása, jellemzői A magyar férfidíszöltözet kialakulásában a szerkezet kontinuitása mellett a 19. század mestereinek tudatos, historizáló szándéka érhető tetten. Megmutatkozik ez a neoreneszánsz gránátalmamintás bársonyok, neobarokk és neorokokó selymek kiválasztásában is, de válogatnak a 16-17. századi formákból és megoldásmódokból is, és ezeket eklektikus módon, gyakorta imitálva azokat valósították meg. Nyugat-Európában is a kelet felé fordult a divatot irányítók figyelme, Magyarországon pedig a keleti származástudatot a krónikák és eredetmondák keltette lelkesedés táplálta és 1 Bővebben: Tompos Lilla: Egy történelmi esemény tükröződése a viseletben. Folia Historica 21. (1998-1999)215-231. 2 Az osztrák rendőrminiszternek küldött jelentések nyomán ismerjük az ekkor általánossá vált, derékban szabott dolmány, az atilla viselésének történetét. Bővebben: Takáts Sándor: Az Atilla kezdetei. In: Magyar küzdelmek II. Bp., é.n. [1895] 383-398.; Ságvári György: Az atilla. Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (1987) 249-294. 3 A Magyar Nemzeti Múzeum díszmagyarjainak színe-javát 2005-ben közzé tette Tompos Lilla: A díszmagyar - A magyar díszöltözetek története címmel. 11