Folia historica 24
I. Tanulmányok - Závodi Szilvia: A katonatiszti házasságkötések szabályozása a 20. század első felében
tett rendeleteket és az új jogszabály-módosításokat. A szabályzat általános rendelkezéseinek első része tartalmazza a honvéd és csendőr tisztek, tisztviselők, tiszt- (tisztviselő-) jelöltek, illetve rangosztályba nem sorolt havidíjasok nősülésére vonatkozó előírásokat, a második rész a legénységi állományú egyének házasságaival foglalkozik. A szabályzat hat darab mellékletet tartalmaz. Az első táblázatba foglalva felsorolja a nősülendő rendfokozatának vagy szolgálati állásának megfelelő óvadéktőke összegét. Megjegyzendő, hogy ha a vőlegény nem töltötte be életének 30. évét, akkor 50%-kal magasabb kauciót kellett biztosítani. A második és negyedik melléklet tulajdonképpen okmánymintákat mutat be: a tiszti állomány és a legénység nősülési engedélyeit. A harmadik a., b. és c. mellékletben a házassági óvadék ajánlási okmányának fogalmazványai olvashatók. A beadványokra, okiratokra, kiadványokra és segédiratokra vonatkozó bélyegszabályzat a szolgálati könyv ötödik melléklete. Az utolsó csatolmány a pénzügyminiszter utasítását tartalmazza, amely a katonaházassági biztosítékul letett magyar államadóssági kötvényekkel kapcsolatos eljárással foglalkozik. A szabályzat a tiszti házassággal kapcsolatban a következőket szögezte le. A házasságkötéshez hatósági engedélyre volt szükségük a tényleges honvédeknek és csendőröknek, a szolgálatot teljesítő honvéd- és csendőrtiszteknek, a katonai rokkantházakban ellátásban részesülőknek, a szolgálatban álló, de tartósan szabadságoltaknak, illetve az állományba nem vett újoncoknak. 3 0 A hatóság által kiadott engedély azonban feltételes volt, akkor lehetett vele élni, ha a házasságkötésnek más törvényi akadálya nem volt. 3 1 A tiszteknek kiadott nősülési engedély több feltételhez volt kötve. Az engedélyt csak akkor adták meg, ha a megkívánt óvadéktőkét megfelelő módon biztosították, ha az ara szeplőtlen hírnevű, a nősülendő állásának megfelelő társadalmi műveltségű és származású volt, ha a frigy az állásszerű 3 2 házasság követelményének mindenben megfelelt és más akadály nem állt fenn. 3 3 A szabályzat értelmében nem kaphattak engedélyt a tiszt- (tisztviselő) jelöltek és a gyakornokok. A kormányzó 1942. évi rendelkezése értelmében ugyancsak nem nősülhettek a katonaállományú, továbbá szakszolgálatos, gazdászati és szertári hadnagyok, valamint a hadiakadémia, a lovagló- és hajtótanárképző-iskola, valamint a honvéd központi testnevelési intézet hallgatói. A hallgatók nősülését megtiltó rendelet 1942 szeptemberében került nyilvánosságra, azonban a hadiakadémián előtte sem pártolták a tanulók házassági szándékát. Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérőrnagy 1942 januárjában kibocsátott egy akadémikusi parancsot, amelyben az akadémikusok által tett eljegyzési és házassági ígéretekkel foglalkozott. 3 4 Az Akadémia parancsnoka felhívta a figyelmet, hogy tiszt 27 éves kora előtt elvileg nem nősülhetett és 24 éves kor előtt csak kivételes esetben kaphatott nősülési engedélyt a kormányzótól. Úgy ítélte meg, hogy egy akadémikus által tett házassági ígéret csak komolytalan lehet, sőt nevetséges, hiszen „éppen koránál fogva az esetleges csinos termeten kívül talán mást sem lát, nem ismerheti biztonsággal a család vagyoni, társadalmi és származási viszo30 Nősülési szabályzat 1. fj. 31 Nősülési szabályzat 2. §. 32 Az állásszerűség tulajdonképpen a katonatiszti pálya és társadalmi helyzet által megkívánt életvitelt jelentette. Belefoglalva a kötelezettségek megvalósítását lehetővé tevő anyagi helyzetet, illetve lakáskörülményeket, műveltséget stb. (iskolázottság, családi viszonyok). 33 Nősülési szabályzat 3. íj. 34 M. kir. honvéd „Ludovika" akadémia parancsnokság. I. számú Akadémikusi parancs az akadémikusok eljegyzése és házassági ígérete tárgyában. Budapest, 1942. január 10. Leltári szám: Hadtörténeti Múzeum (továbbiakban HTM) 95.96.1-2/KE (továbbiakban Akadémikusi parancs). 118
