Folia historica 23/2

Balajthy Katalin: Egy magyar értelmiségi román földön

szerepet játszik az a körülmény is, hogy a Társalkodó szerkesztője akadémiai tisztséget visel, s így kapcsolatot jelenthet számára a Tudós Társasághoz. 57 Magyar nyelvű kivonatos közlését lásd: ZÖLD, Petrus 1783. Zöld jelentésének kivonatos német fordítása még ugyanebben az évben megjelenik egy pozsonyi folyóiratban is: ANONYMUS 1783. A naplóíró Ferenczy János 1807 márciusában említi a jelentés egy „ujabban" készült kiadását (valójában inkább rövid magyar nyelvű kivonatolását) is, ezt lásd: BUDAI Ésaiás 1805. 72-78. p. 58 Magni prefektus 1837. október 31-én levelet ír a Magyar Tudós Társaság titoknokának (lásd: DOMOKOS Pál Péter 1979. 1309-1311. p.), és arra hivatkozva, hogy a csángó gyermekek rosszul vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul, román nyelvű magyar nyelvtanokat kér számukra. Schedel több lapban is ismerteti a levelet: SCHEDEL Ferenc 1838. Utóbb Petrás Ince az Észrevételekben, Kónya Kornél és Lukotya Mansvét pedig egy-egy levélben leleplezi le a titoknok előtt a prefektus „ál orczás", végső soron a csángók elrománosítását célzó akcióját. 59 V-a. 1838. 520. p. 60 KOVÁCS István 1836. 388. p. 61 N.-z-[PETRÁS Ince] 1979. 1312. p. 62 Az 1830-as évek végén ezért néhány magyar lelkész (Lukotya Mansvét, Kónya Koméi) az akadémiának tesz panaszt az olasz klérustól elszenvedett üldöztetése miatt; az utóbbi amolyan levelezési központnak tekinti az intézményt, ahová moldvai tárgyú írásait küldi a sajtóhoz való továbbítás céljából. De a kinti magyar klérusban még két évtizeddel később is él a várakozás az akadémiának a csángókkal kapcsolatos kulturális, sőt érdekvédelmi és jóléti feladatait illetően. Funták Kozma (1802-1871) gorzafalvi katolikus pap egy 1862. április 24-én postázott levelében az akadémiától kér iskolájának zongorát és kottákat. (A hivatkozást erre a jelenleg lappangó levélre, valamint Funták újabb, tankönyvekre irányuló kérelmét lásd: Funták Kozma a Szent László Társulatnak. Gorzafalva, 1863. február 9. MOL P 1431. Sz. L. T. 2. cs. 1863. 34.) Ugyanő később szintén az akadémiától kér rendszeres anyagi támogatást a falujabeli tanítónak (Funták Kozma az akadémiának. Gorzafalva, 1863. február 5. MOL P 1431. Sz. L. T. 2. cs.1863. 79.). 1866-ban Czelder Márton református misszionárius fordul az intézményhez azzal a kéréssel, hogy segítsen az ínséget szenvedő csángókon (Czelder Márton az akadémia elnökségének. Galac, 1866. október 10. MTAK Kt RAL 968/1866.). 63 N.-z-[PETRÁS Ince] 1979. 1314. p. 64 E korai népnyelvi gyűjtéséről a Társalkodóból tudunk: N - z -. [PETRÁS Ince] 1837. 366. p. 65 Vemav 1836-ban a budai egyetemen készítette a hazája leírását tartalmazó orvosdoktori értekezését, amelyben röviden ír az ország lakosairól, köztük a magyarokról is. A csángók körében az 1830-as évek elején elharapózott az elégedetlenség; a negatív vélemény az elégedetlen parasztnak szól, és talán reváns is a tolvaj oláh Magyarországon divatozó sztereotípiája miatt. A moldvai magyarság jellemzését lásd: VERNAV, Constantinus [1836] 15. p. A szerzőről: DÖRNYEI Sándor 2001. 230-231. p. Petrás véleményét Vernav müvéről lásd: N - z [PETRÁS Ince] 1837. 366. p. 66 N.- z - [PETRÁS Ince] 1979. 1313. p. 67 PETRÁS Ince 1842. 26. p. 68 PETRÁS Ince 1842. 30. p. 69 Az akadémiai iktatókönyvben nincs nyoma a Társalkodóban közölt levél kéziratának; valószínű, hogy Helmeczy a szerző kérése ellenére sem juttatta el a Magyar Tudós Tár77