Folia historica 23/2

Balajthy Katalin: Egy magyar értelmiségi román földön

sasághoz. Arról sem tudunk, hogy az akadémia valamelyik fórumán foglalkozott volna Petrás e müvével. 70 N. N. [KÓNYA Koméi] 1838a. 71 DÉNES Iván Zoltán 1988. 129-168. p. 72 CSATÓ Pál 1838. [3] p. 73 Az álnevű levélírót eszerint „aligha azon exaltált hit szónokok közé, nem kell számlálni, ... kik ... nem annyira jámbor keresztényeket mint a' divatozó éltelem szerinti hazafiakat akartak képezni, kik vélték valódi dicsőségek abban áll, ha Atilát(l), Árpádot, párduezos ősöket emlegetnek, a' kereszt, Jésus Mária vagy szentek' emlegettése helyett." Észrevételek ... 1838. 115. p. 74 Római nyilatkozás. 1839. 69. p. 75 Erre nézve lásd a 17. jegyzetpontban a magyar papok levelezésének akadályozásáról mondottakat, továbbá a 91. jegyzetpontban Paulus Sardi prefektus levelét, amelyben megtiltja Petrásnak, hogy Magyarországon cikket közöljön a misszióról. 76 [Kónya Koméi]: A ' Moldovai Magyarok vallási tekintetben. Kónya Schedel Ferenchez írt, a 17. jegyzetpontban hivatkozott levelének kéziratos melléklete. 77 Petrás Ince Döbrentei Gábornak. Pusztina, 1842. május 20. In DOMOKOS Pál Péter 1979. 1383. p. 78 N. N. [KÓNYA Kornél] 1838b. 79 BÁRTFAY Kálmán 1839. 23. p. 80 [Kónya Koméi]: A' Moldovai Magyarok vallási tekintetben. Kónya Schedel Ferenchez írt, a 17. jegyzetpontban hivatkozott levelének kéziratos melléklete. 81 Szerkesztői jegyzet a 79. jegyzetpontban hivatkozott cikkhez. 82 Kónya Kornél Schedel Ferencnek. Gorzófalva, 1839. június 5. MTAK Kt M. írod. Levelezés 4-r. 82. 83 Bár az egyházellencsség vádja ekkor tudomásom szerint nem merült fel a cenzúra részéről a moldvai tudósítások kapcsán, mégis valószínű, hogy a szerkesztők nem alaptalanul tarthattak akár egy ilyen kifogástól is. Mindenesetre itt említem meg, hogy Mikecs Lászlónak a moldvai tárgyú irodalmat áttekintő Csángók című könyvét 1941-ben a cenzor egyebek mellett ilyen indokkal is megvöröseeruzázza, megcsonkítva többek között Gegő Elek és Jerney János könyvének, valamint Petrás Feleleteinek ismertetését. Lásd erről: CSIKESZ Ferenc 1982. A Mikecs könyvéből kihagyott részeket, köztük az említett szerzők művének részleteit lásd: MIKECS László 1989. 415-441. p. 84 Ezek a következők: Viola József három levele Schedel Ferencnek (1838-39); Petrás Ince levele a Társalkodóban (1837), Észrevételek című dolgozata (1838) és négy jelentése a Magyar Tudós Társaságnak, illetve a magyar országgyűlésnek (1844^45); Kónya Koméi közleménye a Szionban és a Társalkodóban, valamint Schedel Ferencnek címzett második írása (1838-39); a Figyelmezőnek küldött három, ismeretlen moldvai magyar személytől származó tudósítás (1839), valamint Lukotya Mansvét két levele (Lukotya Mansvét a Magyar Tudós Társaságnak. Parochia Pustianensi, 1838. május 21. MTAK Kt RAL 98/1838., és ugyanő Szabó Román minorita tartományfőnöknek. Moldova, 1839. június 1/12. MTAK Kt M. írod. Levelezés 4-r. 82). 85 Petrás Incétől a Társalkodóban megjelent levélen kívül az Észrevételek, Kónya Koméitól a Szionban közölt első írásán kívül a Schedel Ferencnek címzett második, valamint a Figyelmezőnek küldött három tudósítás egyike. - Petrás 1841-ben írt Feleleteit, amelyben olasz püspökére való tekintettel kompromisszumokat köt, továbbá Jerney János 1855-^5-ben írt 15 jelentését, amelyből 9 azért maradt kéziratban, mert a Magyar Academiai Értesítő 1845. évi folyama nem jelent meg, itt nem vettem számba. 78