Folia historica 23/2

Balajthy Katalin: Egy magyar értelmiségi román földön

32 DOMOKOS Pál Péter 1987. 546. p. 33 GEGŐ Elek 1838. 81. p. 34 Az 1861 és 1871 között Havasalföldön és Moldvában működő Czelder Márton (1833-1899) református misszionárius az 1860-as évek második felében gyűjt néhány csángó népdalt, amelyek közül kettőt erősen átköltve publikál egy általa előbb a havasalföldi Plojesten, majd a moldvai Galacon szerkesztett folyóiratban (CZELDER Márton 1866a; CZELDER Márton 1866b). Rajta kívül csak a 19. század végén rövid ideig Moldvában szolgáló Csema Jácint minoritáról (1876-1914 u.) valószínű, hogy lejegyez néhány csángó népdalt: ő egyik cikkében ígéretet tesz rá, hogy mutatványt közöl moldvai gyűjtéséből (CSERNA Jácint 1900. [1] p.); erre azonban végül nem kerít sort. 35 Petrásnak itt és a későbbiekben említett, eddig részben ismeretlen életrajzi adatait a magyarországi minorita rendtartomány sematizmusaiból vettem, amelyekre a jegyzetekben külön nem hivatkozom. Szegedi teológiai tanulmányait egyelőre csak feltételezem: 1832—33-ból eddig nem találtam névtárakat; de mert az ezeket megelőző és követő években is Szegeden volt a minoriták teológiájának első két évfolyama, ez így lehetett a szóban forgó években is. A munkámban említett többi szerzetes életrajzi adatai szintén a rendi sematizmusokból valók. 36 JERNEY János 1851. 23. p. 37 PETRÁS Ince 1842. 38 N. - z - [PETRAS Ince] 1979. Domokos a kézírás nyilvánvaló egyezése alapján azonosítja az Észrevételeket Petrás műveként. Erről lásd: DOMOKOS Pál Péter 1979. 1317. p. Ugyanitt megemlíti, hogy a mű kéziratán (MTAK Kt RAL 82/1838.) bizonyos pecsétszerűen elrendezett díszítmények láthatók az N. - z - betüjegy körül, s hogy ezekből ő a teljes „Incze" keresztnevet is kiolvasta; magam nem láttam ilyeneket a kéziraton. 39 DOMOKOS Pál Péter 1979. 1352-1511. p. Petrás öt további levelét közli: BALAJTHY Katalin 1995. 993-997. p. 40 DOMOKOS Pál Péter 1979. 1422-1425., 1429-1435., 1436-1439. és 1441-1443. p. 41 N-z-. [PETRÁS Ince] 1837. 42 Legalább ennyi idő kellett ugyanis egy alapos tanulmányúthoz. Könyvének tanúsága szerint Gegő Elek 1836-ban két hetet tölt Moldvában. A ma már részben koholmánynak tartott beszámoló hitelességét illető első kételyeket egy brassói román lap támasztja, éppen az utazás túlságosan rövid (s a valóságban talán még két hétnél is rövidebb) tartama miatt: a bíráló szerint ennyi idő alatt lehetetlen kellő alapossággal bejárni az országot. A kritikát egyetértőleg idézi: PETRÁS Ince 1842. 85. p. 1857-ben Koós Ferenc bukaresti református pap, aki Petráshoz hasonlóan tényfeltáró szándékkal, a húsz évvel korábbihoz hasonló közlekedési infrastruktúrában utazik, egy hónapig időz Moldvában. Útjáról lásd: KOÓS Ferenc 1890. 175-176. p. 43 „Örökös nyughatatlanságban élnek, híveiktől minden kigondolható esetben, minden előfordulható körülményben, éjjel nappal, köz- és ünnepnapokon egyaránt felkerestetnek, nemcsak ... gyakori gyónás miatt, hanem ... maguk és gyermekeik betegségénél, nehéz gyermekszülésnél, sőt barmaik bajainál is, hogy segítenének". MIKE Antal 1853. 308. p. Mike a havasalföldi magyar misszionáriusokról ír ugyan, ám a Moldvában szolgálók hasonló körülmények között élnek és működnek. 44 Petrás Ince Döbrentei Gábornak. Pusztina, 1841. augusztus 27-szeptember 8. In DOMOKOS Pál Péter 1979. 1352. p. 45 RUBINYI Mózes 1900. 105. p. - Jellemző, hogy Petrásnak misszionáriusként „bizalmas beszélgetésre" lesz szüksége ahhoz, hogy hívei megnyíljanak előtte, és túltéve magukat a tilalmon énekelni merjenek (Petrás Ince Döbrentei Gábornak. Pusztina, 1841. augusztus 75