Folia historica 23/2

Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között

támogatás részesei is lehettek. Ez lehetővé tette az 1920-40-es évek között a kétgyermekes család számára, hogy a városi középosztályi kategória felső határán élhessenek. Jól megfeleltek az előírt általános elvárásoknak és a társadalmi osztályukat meghatározó kritériumoknak: a Váci utca egyik patinás bérházának 1. emeletén lévő utcai, 4 szobás, 2 személyzeti szobás belvárosi lakás, magas szintű tárgykultúra és használatmód, elegáns, szélsőségektől mentes, igényes, divatos öltözködés, bőséges, változatos, tudományosan megtervezett egészséges táplálkozás, megbízható, „bevált" szaküzletekből minőségi áru vásárlása, kiemelten és gondosan kezelt testi és környezet-higiéniai viszonyok, személyzettel vezetett, takarékos, kor- és rendszerszerű háztartás, társadalmilag behatárolt szokások és napirend, magas iskolai végzettség, a gyermekek nívós egyházi iskolákban taníttatása, nyelvismeret, alapos, de konzervatív zenei és irodalmi műveltség, tapintatos, emberséges viselkedés, fegyelmezettség, puritán életelvek, makulátlan erkölcsiség és mértékletesség, külföldi utazások, vidéki birtok, azaz a középosztály felső szintjét jelentő stabil társadalmi helyzet és önmegvalósítás jellemezte a családot. A szükségletek kielégítésének sorrendjében a lakásnak ez a kiemelt szerepe csak a legmagasabb társadalmi osztályokra jellemző. Egységesen új, „történeti modern" bútorzatukkal, örökölt antik ezüst, kristály, porcelán és majolika szervizeikkel, családi festményeikkel - a vállalható társadalmi/historikus értékek átmentésével —, kiemelkedően értékes textilneműikkel sokkal vagyonosabbnak, s ezáltal előkelőbbnek bizonyultak az azonos társadalmi szinten lévőknél. Korszakos sajátosságnak tekinthető a család egységesen magas színvonalú öltözködése, amellyel az elvárásoknak megfelelően idomultak a város úri közönségének megjelenéséhez. Rendkívülinek tartható azonban az a gesztus, amellyel Halászfy Zoltán legénykori öröklakását adta el, hogy annak teljes árán feleségének nászajándékul briliáns nyakéket vehessen. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a két háború közt újra felerősödő hierarchikus társadalomszemlélet jegyében hangsúlyossá váltak ennél a társadalmi rétegcsoportnál a mentalitás dzsentri elemei. Az úriemberként élő, magasan képzett szakalkalmazottként is kiváló Halászfy Zoltán személyiségjegyeiben is keveredtek a dzsentri és a müveit, tájékozott városi értelmiségi szakember mentalitásjegyei. Ezt a bonyolult, összetett magatartást örökítette át gyerekeire is. Rögzíthető sajátos vonás, hogy határozott, biztos ízlésű, a családi döntésekben férjük partnereként remekül helytálló nőket találunk több generáción át a famíliában, akik ugyanakkor vállalták a történeti-tradicionális nőszerepet. Családi sajátosságnak tekinthető a Halászfy szülők feltűnő gyermekszeretete is, amely megnyilvánult az igényesen berendezett gyerekszoba létrehozásában, nevelőnő alkalmazásában, igazi szeretetteljes légkör megteremtésében, s a következetes, racionális testi, és az érzelmekkel teli, türelmes, tudatosan irányított mentális nevelésben egyaránt. A gyerekeikre fordított, közösen eltöltött idő jelentős részét tette ki a sporttevékenység, főként a korcsolyázás. Erős nemzeti érzelmeket továbbítottak gyermekeiknek, amelyekben korra jellemzően a romantikus, illúziókkal teli hazafiság-ideál dominált: csoportjukra a történészek szerint is jellemző volt a magyar nemzetállamhoz való lojalitás. Érzelmes romantika irányította irodalom- és zeneszeretetüket is. Tárgyhasználatuk viszont kimondottan gyakorlatiasnak tekinthető, mint ahogy tisztálkodási és táplálkozási szokásaik is, amelyeket az egészséges életvitelre való tudatos törekvés határozott meg. Ez utóbbi megvalósításában sokat segített a Nagykátáról származó, házilag termesztett, sokféle értékes friss és feldolgozott nyersanyag, ami által az átlagos fölé emelkedhetett fogyasztásuk színvonala. Mindemellett teljes mértékben élni tudtak a városi komfort biztosította előnyökkel és lehetőségekkel. 146