Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Körmöczi Katalin: Országgyűlések a Magyar Nemzeti Múzeum épületében

ruhatárakká. Emellett 1848 januárjától a megnyitott gyűjtemények továbbra is látogathatók voltak a kiállítótermekben. A népképviseleti országgyűlés ünnepélyes megnyitása július 5-én volt a Vigadóban, ahol István nádor képviselte az uralkodót. Megelőzően mindkét ház ülésezett már. Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. július 2-án kelt rendeletében rögzítette az országgyűlés megnyitásának rendjét, előírta az azt megelőző, mindkét házban összeülő értekezletek feladatait.

lj A Felső tábla július 4-i ülésének jegyzőkönyvéből: „1. A kitűzött órában öszvc-gyiilvén a felsőház tagjai, az 1848-i IV. ez. 8-ik §-a értelmében, az elnöki széket mint korelnök Báró Stoyka Imre úr foglalá el s a megnyitó beszédében üdvözlé a felsőház egybe gyűlt tagjait. .. .A jegyzői kötclcségrc pedig a ház négy legifjabb tagja; u.m. Gróf Chotck Rudolf, Báró Podmaniczky Frigyes, Gróf Anrássy Gyula és Báró Podmaniczky Ármin alkalmaztattak. Továbbá Szemere Bertalan belügyminiszter által felolvastatott a m. junius hó 25-rül kelt, s 1. szám alatt ide rekesztett kegyelmes királyi rendelet, amelyben őfelsége által az 1848-i IV. t. cz. 7-ik ij-a értelmében a felsőház elnökének Székhelyi Majlát György országbíró, alelnöknek pedig Báró Perényi Zsigmond ugotsai főispány urak neveztetnek ki. Jegyzetté, Gr. Andrássy Gyula jegyző" Az Országos Rendőri Osztály Igazgatója, Perczel Mór utasítást adott ki a belügyminiszter rendelete alapján a Budapesti Nemzetőrség parancsnokához az országgyűlés megnyitása alkalmából a felvonulási rendről, és mindkét házhoz 50-50 fős nemzetőri csapatot rendelt az „őrködési állomások elfoglalása és betöltése végett".

1:

1 Az 1848-49-es országgyűlés Magyarország első polgári parlamentje volt, vele született meg a magyar polgári parlamentarizmus. A rendi diétákat felváltó első népképviseleti országgyűlés két kamarás maradt. Az 1848-as IV. te. alapján valójában csak az alsó tábla átszervezése történt meg, cz választójogi és szervezeti vonatkozásban is megmutatkozott. Az áprilisi törvényekben megőrzött főrendi ház s annak a múzeumban való ülésezése kapcsán már áprilisban epés megjegyzések jelennek meg a sajtóban: „Addig is, míg az országháza felépülend, a jövendő hongyülés helyéül az alsótábla számára a rcdout-terem, a felsőtábla számára pedig a múzeum nagy terme jelöltetett ki, világos jeléül annak, hogy a felsőtábla, úgy, amint most van, többé nem az életbe, hanem a régiségtárba tartozhatik."

1

6 A magyar törvényhozás a második világháború végéig lényegében két kamarás maradt, némi módosítással: 1848-ban, az 1880-as években és az 1920-as években a korszellemhez igazították.

1

7 Az 1848-as IV. tc. által még - a rendi országgyűlések évszázados hagyománya alapján - főrendi táblának nevezett kamara harmadik ülésén határozott nevének módosításáról, ettől kezdve a felsőház megnevezés az általános.

1

8 A múzeumi helyszín, mint köztudott, 1904-ig szolgált a törvényhozó testület ülésterméül, de az 186l-es országgyűlés alatt és az 1865-67-es országgyűlés első évében a képviselőház ülésezett a múzeumi díszteremben, s csak az ideiglenes Sándor utcai képviselőház felépülte után kapott itt helyet a felsőház ismét. A felsőház 1848-49-ben megtartott 62 üléséből Pesten, a múzeum dísztermében 40 alkalommal ülésezett.

1'' Tisztségviselői között Majláth György mint házelnök, Perényi Zsigmond alelnök, idősb Pázmándy Dénes az Országos Honvédelmi Bizottság felsőházi tagja. Miniszteri tisztet a felsőházból Gróf Batthyány Kázmér, Herce (Herceg). Eszterházi Pál, Horváth Mihály töltött be. A népképviselővé választott felsőházi tagok, mint Batthyány Lajos, Eötvös József, Szentkirályi Móric, Széchenyi István vagy Teleki László a képviselőházban fejtették ki tevékenységűket.

2

0 A két ház autonóm működése mellett a képviselőház volt a meghatározó. 43