Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Körmöczi Katalin: Országgyűlések a Magyar Nemzeti Múzeum épületében

Az 1848 szeptemberéig a felsőház tagjaként politizáló Wesselényi sem tudta érvényesíteni egykori vezérszerepét, vitakészséget a jelentéktelen szerepet vállaló felsőházban.

2

1 1848-ban a múzeumpalota épületének belső terei nem voltak még teljesen és véglegesen berendezve. A díszterem falát pompás műmárvány borította, de padozata csupán viaszos vászon volt, amelyet gyalulatlan deszkapadlóra feszítettek ki, a karzatok mellső részén az oszlopok közötti korlátok pedig festett deszkából voltak kiképezve.

2

2 Lenyűgöző klasszicista terekben nemes anyagok és félkész, olcsó megoldások váltakoztak. A díszteremben használt székek sem voltak a helyhez és a célra alkalmas bútorok. Az 1850-es évek közepétől társadalmi kezdeményezésre és jótékony nőegyletek közreműködésével kezdődött meg a hiányzó bútorok pótlása. 1860-ban került sor a díszterem és a kupolaterem első parkettájának lerakására.

2

3 Az irodák, múzeumi kiállítások és többfunkciós belső terek berendezése, az épület környékének rendezése, általában az intézmény működésének feltételeit biztosító támogatás elnyerése reményében Kubinyi Ágoston 1848-ban és 1861-ben az országgyűléshez fordult a múzeum helyzetét elemző írásával.

2

4 Az 1848-49-et követő új abszolutizmus 12 éve után az 1861. évi országgyűlés összehívása, annak Pesten való megtartása s a képviselőház üléstermeként elfogadott nemzeti múzeumi díszterem elvi, politikai és stratégiai vívmány s egyúttal kompromisszum volt. A Deák vezette magyar köznemesi politikai tábor az 1848-as törvények betűje és szelleme szerinti politizálást folytatva az 1848-as V. tc. alapján kiírt választásokkal és a IV. tc-ben megjelölt Pest városi színhellyel ülésező országgyűlés összehívását tekintette törvényesnek és elérendő célnak. Az országgyűlés előkészítésére hivatott esztergomi értekezlet ezt csupán kérés formájában továbbította Bécsnek.~ Pest város közgyűlése határozatba foglalta 1860 decemberében, majd a főkancellárhoz intézendő felírásról hozott határozatot, miszerint: "... tekintve a törvény világos rendeletét és azt, hogy Pest város ugy fekvése mint népessége, s fővárosai anyagi és szellemi kényelmeinél fogva hazánkban kizárólag van hivatva a törvényhozás helyéül szolgálni, emelett mint főváros ennek minden kellékével bírva leginkább van összhangzásban a törvény hozásnak ugy anyagi mint szellemi czéljaival méltóztatnék a n.m. főkanczcllár úr hathatos befolyását arra használni fel, hogy ő felsége eltérve a f. évi januar 7-kén határozatától az országgyűlés helyéül nem Budát hanem Pestet rendelni el 2

6 Ferenc József 1861. április 6-ra Budára, a királyi várba hívta össze az országgyűlést, célja pedig éppen nem 1848 törvényeinek és vívmányainak elismerése, hanem az októberi diploma, a februári patens elfogadtatása és magyar királyként való legitimálása, megkoronázása volt. Az eltérő célok és ellenérdekeltségek között a magyar arisztokraták - báró Vay Miklós kancellár, Apponyi György gróf, Lónyai Menyhért - közvetítettek, s Deák Ferenc is látott lehetőséget a kompromisszumra. Az országgyűlés helyszínének kérdése egyet jelentett az 1848-as törvények elismerésével illetve tagadásával. Ugyanakkor a magyar fél, Deákkal az élen úgy látta, hogy az országgyűlés összehívásának jelentősége nagyobb annál, mintsem a helyszín miatt lehetetlenné váljék.

2

7 Az uralkodó sem kívánta az adott politikai szituációt merevséggel kihasználatlanul hagyni; '48 elismerésének megkerülésével „loyális" „opportunis" és „nem törvényességi" érvek mellett hozzájárult a két ház pesti ülésezéséhez a budai várban való megnyitó után.

2x S a kompromisszum további része, a termek megválasztása, s e vonatkozásban is kirajzolódnak a szempontok Lónyai Menyhért és Vay Miklós levelezéséből: „1 Iol lesz az országgyűlés? nem lesz-e baj abból, hogy Budára hívatott, nem tudom, hogy bárhol tartassék, a teremnek igen nagynak nem szabad lenni; ott van a szabad sajtó, mi a legnagyobb és valódi nyilvánosság. A lovardáról beszélnek; bizony ott csak Besze erős hangjával fog szólhatni, s ott az egész kör befér lármázóságnak. Tehát ha Pesten lenne, már a múzeum terme is elég lenne.

2

9 44