Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Baják László: A Magyar Nemzeti Múzeum égése 1956-ban

Baják László A Magyar Nemzeti Múzeum égése 1956-ban A Magyar Nemzeti Múzeum számára az 1956-os események tragikus következménnyel jártak. A harcok során az épületben és elsősorban a Természettudományi Múzeum gyűjteményeiben pótolhatatlan károk keletkeztek. „Az ásvány-, kőzet- és meteorit-gyűjtemény kétharmada lett a lángok martaléka. Mintegy 140.000 darabból álló... anyag semmisült meg. Elégett a 90.000 tételből álló szakkönyvtár, térképek, fényképek, jegyzetek, elkészült és előkészületben levő tudományos dolgozatok". „...A tűzben az őslénytár 140.000 leltári tételéből kb. 110.000 semmisült meg. Elégett az egész szakkönyvtár, a száz éven át vezetett leltárkönyvek, 4500 geológiai térkép, ebből 2500 magyar kéziratos geológiai felvételi térkép". Az állattár vesztesége az Afrika állatvilágát bemutató kiállítás szinte teljes pusztulása volt.

1 A pusztulás történetét egy eddig felhasználatlan forrás segítségével pontosabban is megismerhetjük. A Nemzeti Múzeum iratgyűjteménye őrzi „A budapesti rendkívüli állapotok időtartama alatt történt tűzeseteinek és a tűzoltóság működésének leírása. (1956. október 23tól 1956. november 10-ig.)" c. gépiratot, amely a néhai Legújabbkori Történeti Múzeum 1956-os gyűjteményéből származik.- A jelentés a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészed Parancsnoksága számára készült nem sokkal az események után. A műfaji sajátosságai miatt pontos, tárgyilagos és szakmai jellegű ismertetés legterjedelmesebb fejezete, talán nem véletlenül, a Magyar Nemzeti Múzeum égéséről szól. A múzeum a Magyar Rádió szomszédsága miatt kezdettől fogva az események központjába került, mivel a fegyveres felkelés október 23-án este a Rádió ostromával kezdődött. Kevéssé ismert, hogy a rádió épülete előtt tüntető, illetve a diákság 12 pontjának beolvasását követelő tömeg ellen az AVI I és a katonaság mellett a tűzoltóságot is bevetették. A tömeg azonban ellenállt és a múzeum kertjére is kiterjedő összecsapások során visszavonulásra kényszerítette a tűzoltókat. A budapesti rendkívüli állapotok időtartama alatt történt tűzeseteinek és a tűzoltóság működésének leírása „1956. október 23-án a Belügyminisztérium Országos Tüzrendészeti Parancsnokságától kapott parancs értelmében 20 óra 19 perckor Szijjártó István Iii. ales, elvtárs, a budapesti Tüzrendészeti Osztályparancsnokság helyettes vezetője utasítást adott, hogy a Bródy Sándor u. 5-7. sz. alatt lévő rádió épületéhez az V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XIV. kerületi alosztályok fecskendői, valamint a rohamszer és a tűzoltási csoport vonuljon ki tömegoszlatás céljából.1 A fecskendők vonulása során számos esetben előfordult, hogy az összegyűlt tömeg megrongálta a tűzoltó fecskendőket, és azok felszereléseit széthordta, egyes esetekben a tömlőket összevagdalta. A tömeg okozta károsodások, illetve sérülések megjelölése: megsérült, illetve összetört a VIII. ker. alosztály fecskendőjének lökhárítója, amelyet a rendőrségi riadóautó vezető ülésére felszállt bőrkabátos férfi okozott, a rendőrségi gépkocsi hátrafelé tolatása közben. Ugyanerről a fecskendőről a tömeg lehúzta a tűzoltó tömlőt, és arra akarta felhasználni azokat, hogy az AVH-sokat locsolják. A közelben tartózkodó tűzoltási csoport vezetőjének néhányan bicskával támadtak neki, aki a támadókat csak a fecskendő megkerülésével tudta kikerülni. A vonulás során megsérült a VI. ker. alosztály fecskendője is, amelynek egyik ablakát a tömeg betörte, s ezenkívül a 55