Folia historica 23/1
I. Tanulmányok - Körmöczi Katalin: Országgyűlések a Magyar Nemzeti Múzeum épületében
Az országgyűlés megnyitójának és üléseinek helyszíne a viták, taktikai megfontolások és presztízs-kérdések sorozatában jutott cl a megegyezésig. Felvetődött ismét az ideiglenes országház felépítésének gondolata, ám ez minden komolyságot nélkülözött, már csak az idő rövidsége miatt is. A Családi Kör Budapesti hírvivő rovata „azt beszélik" felütéssel így fogalmaz: „...a múzeum mellett fogna építtetni öntött vasból. Nem jó azzal a vassal tréfálni, mert a lánczot is abból készítik." A döntés után az okoz problémát, hogy a múzeum mint országos intézmény nem a pesti helyhatóság fennhatósága alá tartozik, hanem az országgyűlés, illetve annak összeültéig, a Helytartótanács álláspontja szerint, a kormány az illetékes. így a Helytartótanács a Pest város rendeletére tett „átidomítási munkálatokat" nem is helyeselte, 3 0 de a munkálatok felfüggesztése már nem lett volna észszerű lépés a részéről. A díszterem méretei a képviselőház befogadására szűkösnek bizonyultak, az erdélyi és horvátországi képviselőkkel együtt pedig végletesen kicsinek. A kétoldali szűk karzatok nagy része a felsőház tagjainak voltak fenntartva, így a naponta jelentkező nagyszámú hallgatóságot nem tudták beengedni, s ez napi elégedetlenséghez vezetett. Jóllehet a hely kiválasztásának egyik motívuma éppen a nagyobb létszámú hallgatóság távoltartása volt. most az ajtó két oldalán ideiglenes karzatot állítottak fel húsz hírlapíró alkalmas elhelyezésére. Szabályozták a bejutó hallgatóság számát, minden képviselő egy-egy jeggyel rendelkezett, amelyet a maga választotta vendégnek juttatott, akik a balra eső karzaton foglaltak helyet, a másik oldalon pedig 20-20 fős ülőhelyet kaptak az idegenek, a felsőház tagjai, illetve a hölgyek. A Vasárnapi Újság közli a terem képét, 3 2 s leírását adja az országgyűlési teremmé alakított helyiségnek."... a terem igen díszes és az országgyűlés méltóságának teljesen megfelelő. Sajátságos, jó hatással bir azon körülmény, hogy e márvány falazatú, oszlopzatos, magas teremnek ablakai nincsenek, hanem a világosságot az üvegtetőzet által nyeri. Az idő rövidségéhez s a tér viszonyaihoz képest, a terem elég czélszerüen is lön elrendezve.... a fő bejárás átellenében van az elnöki szék, melytől jobbra és balra a jegyzők, s távolabb a gyorsírók ülései vannak. Az elnök felett a falat a nemzeti czimer s nemzeti zászlókból ügyesen összeállított diszitmény ékesíti, melynek közepén „1848" olvasható. Az elnöki széktől jobbra és balra a képviselők padjai vonulnak cl, melyek egyszerű zöld posztóval vannak bevonva s a körülményekhez képest elég kényelmesek. Az elnöktől balra, a negyedik pad szélső ülésén látszik egy gyászszal bevont s koszorúval díszített hely, gr. Teleki László üresen hagyott helye, mely az egész ülésszak alatt betöltetni nem fog. Az elnöktől jobbra, a ház közepe táján választotta Deák Ferencz ülését.... Az elnöki szék átellenében, a fő bementi ajtótól jobbra és balra van a hírlapírók rögtönzött kis karzata,... A főajtó felett egy óra mutatja az időt. A terem többi oldalát a hallgatóság karzatai foglalják cl; az alsóbb sor többnyire a hölgyeknek engedtetik át." 3 3 Az 186l-es országgyűlés két pártjának és meghatározó vezetőjének helye a parlament padsoraiban a baloldalon gróf Teleki Lászlónak a határozatiak. Deák Ferencnek a feliratiak élén a jobb középen volt. A képviselőház összetételében hasonlatos az 1848-49-eshez. Tisztségviselői között a korelnök, az 1848-ban ezen tisztet ellátó, immár aggastyán Palóczy László volt, választott tisztségviselők Ghyczy Kálmán elnök, Tisza Kálmán alelnök, Podmaniczky Frigyes báró másod alelnök, a hat jegyző pedig Révész Imre, Tanárky Gedeon, Keglevich Béla, Jakov Ignjatovic, Jura György és Csengery Imre volt. Az utóbbit kivéve Teleki határozati táborából kerültek ki, Deák hívei között Eötvös József, Szalay László, Trcfort Ágoston, Gorove István, Klauzál Gábor, Hunfalvy Pál, Lónyai Menyhért alkotta a vezérkart. Április 27-én elhunyt a korelnök, Palóczy László , április 29-én a múzeum előcsar45
