Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tompos Lilla: A magyar királyi Szent István rendi ornátus magyarországi története és emlékei

Tompos Lilla A magyar királyi Szent István rendi ornátus magyarországi története és emlékei A műtárgyak sorában az öltözékek különleges helyet foglalnak el; leolvasható róluk egy adott korszak stílusa, divatja, technikai színvonala. Közülük nem egy neves történelmi személyiséghez kötődik, így egykori viselője ízléséről, öltözködési szokásairól, sőt alkatáról, arányairól is tájékozódhatunk általuk. Színükben és jeleikben a lovagrendek köpenyei, omátusai a rend szellemiségét is reprezentálják. Legkorábban a johannita Lovagrend tagjai rendelkeztek rendi öltözettel. Ez a 16. századig fekete hosszú talár és azon Keresztelő Szent Jánosra mint védőszentre utaló fekete teveszőr köpeny volt. ez utóbbit harcok során vörösre cserélték. Az öltözet megkomponálásánál mindenkor cél volt, hogy a színek és a formák távolról is jól megkülönböztethetők legyenek. Ez magyarázza a Templomosok és a Német Lovagrend között viszályt, melyet írásos dokumentumokból ismerhetünk. A vitát az robbantotta ki, hogy mindkét rend tagjai fehér köpenyt viseltek, és ennek jogát pápai engedélyre hivatkozva sajátjuknak tekintették. IV. Ince pápa a vitát nem tudta egyik fél javára sem eldönteni, így 1244-ben mindkét rend számára engedélyezte a fehér köpeny viselését.' Történetileg úgy alakult, hogy egyes rendeknél az öltözettel a lovag maga rendelkezett, így került a Nyíregyházi Jósa András Múzeum tulajdonába Kállay Kristóf ajándékaként a máltai lovagrendi öltözékek európai viszonylatban is fontos és egyedülálló gyűjteménye.

2 A Habsburg ház arannyal, ezüsttel hímzett bársony ornátusait a királyi udvarban zajló, kiemelten fontos események alkalmával kölcsönözték ki a rendi tagoknak, és közgyűjteménybe is csak a rend megszűnésével kerülhettek. A Magyar Nemzeti Múzeum Tcxtiltára ornátusok részleteit: a Szent Sír lovagi öltözék plasztronját és a Máltai Lovagrend néhány részletét, kézelőit, mellbetétjét kapta ajándékképpen. Előnyöscbb helyzetben van ebből a szempontból a Legújabbkori Főosztály Textilgyüjteménye, melyben a Szent Sír Lovagrend teljes, ragyogó együttesét őrzik.

3 A közelmúltban örvendetes módon gyarapodott a gyűjtemény: az Iparművészeti Múzeum Textilosztályának vételre felajánlották a Szent István rendi ornátus egy részletét, a vállat befedő gallért. Az osztályvezető művészettörténész úgy ítélte meg - joggal -, hogy a tárgy nem tartozik a gyűjtési körükbe, tudósított bennünket a vételi lehetőségről, mellyel a Magyar Nemzeti Múzeum kurátorai örömmel éltek.

4 Az 1998. év új szerzeményeit bemutató kiállításon mint a Textiltár kiemelkedően fontos műtárgyát láthatta is a nagyközönség, és a gallér fényképe is megjelent a kiállítást bemutató leporellón.

5 Két esztendővel később két, a nagykeresztesi ornátus köpenyéből származó töredéket kapott a gyűjtemény ajándékba.

6 Ezeket az ajándékozó emlékezete szerint az 1945. év tavaszi ostroma után egyik rokona az utcán, a romok között találta.

7 A két újonnan bekerült műtárgy a háború után, 1947-ben behozott vörös bársony skapuláré-val együtt egy nagykeresztesi öltözék pompás részletei. A teljes ornátusból sajnos az öltözék leghangsúlyosabb darabjai, a köpeny és a kalpag hiányoznak. A Habsburg ház rendi alapításai közül a burgundiai örökséggel a Habsburg-házhoz került Aranygyapjas Rendet, az Ordre de la Toison d'Or-t tekintik a legjelentősebbnek. Ez Európa egyik legkorábbi világi rendje, Jó Fülöp burgundiai herceg alapította 1429-ben. Mária Terézia (1740-1780) nevéhez két, a magyarság számára rendkívül fontos alapítás kötődik: az egyik a királynő nevét viselő katonai lovagrend, melynek létrehozását gróf Leopold Joseph Daun tábornagy már 1749-től kezdve szorgalmazta, Mária Terézia azonban, azt csak 1757. május 13- án a győzedelmes kolini ütközet után alapította meg. A rendi tag171