Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tompos Lilla: A magyar királyi Szent István rendi ornátus magyarországi története és emlékei

ságnak nem volt feltétele a nemesi rang, a római katolikus vallás és a nemzeti hovatartozás sem, kizárólag az ellenséggel szemben tanúsított vitézségért, bátor küzdelemért és a saját elhatározásból - parancs ellenére is - véghezvitt sikeres harci cselekedetek jutalmazásáért ítélték oda.

8 A királynő későbbi udvari kancellárja, gróf Esterházy Ferenc egy polgári érdemrend létrehozásán fáradozott már 1760 óta. О javasolta a királynőnek, hogy a katonai rend mellett jutalmazza a polgári érdemeket is, alapítsa meg a magyar királyi Szent István polgári rendet, (L 'Ordre Royal Hongrois de Saint-Etienne) és benyújtotta francia nyelvű, 25 pontból álló tervezetét. A királynő bírálatra átadta a fogalmazványt az udvari kamarai elnöknek, aki már a rend nevét is kifogásolta, és a Mária Terézia Polgári Rend megjelölést ajánlotta. 1763-ban a hubertusburgi béke megkötésével véget ért a hétéves háború, és Esterházy Ferenc gróf alkalmasnak találta a politikai helyzetet ahhoz, hogy korábbi javaslatát átalakítva 1764. januárjában immáron német és latin nyelven újabb tervezetet készítsen. A bécsi udvar több kifogással élt ismét, többek között az elnevezést illetően is: az udvari kamarai elnök a Mária Terézia Polgári Rend megjelölést ajánlotta. Az udvari körök, sőt Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc továbbra is kifogásolták az új alapítást, félve attól, hogy az új rend az Aranygyapjas renddel egyenlő rangúvá válhat. Tiltakozásában Khevenhüller-Mctsch főudvarmester argumentumai között meg is fogalmazta: ne homályosíttassék el új rend alapítással az előbbi rendek hagyományos fénye és méltósága. A politikai csatározásnak a hadszíntéren korábban kivívott sikerek, és a megkötött béke véget vetettek, és nem lévén oly nagyon ráutalva bécsi tanácsadóinak segítségére, remélve viszont a magyar rendek pénzügyi és politikai támogatását, a királynő nem hagyta magát eltéríteni szándékától. Magyar Királyi Szent István-Rend névvel 1764. május 5-én, József fiának német római királlyá történt koronázása napján Mária Terézia aláírta az alapító okiratot. A rend létrehozásának okait az alapszabályokban a következőképpen indokolták meg: Ez a rend oly nemes vérből származott férfiak érdemeinek hálás elismerésére és megjutalmazására alapíttatott, kik a fejedelem és az uralkodóház iránt jeles elmebeli tehetségük és érdemeik által magukat különösen megkülönböztették. Azon tisztelet jeléül pedig, mellyel az alapító Szent István első apostoli király iránt viseltetett, ezt a rendet Szent István apostoli király rendjének nevezte el, annyival is inkább, mivel eme rend alapításával egyszersmind fenn akarta tartani ama vitézi rend emlékezetét, melyet még a nagy király alapított. Ezzel a kitüntetés új fajtáját, a polgári érdemrendet teremtették meg, jutalmazva a haza és az uralkodó érdekében véghez vitt kimagasló tetteket, diplomáciai sikereket, művészeti és tudományos eredményeket is. A rendet anakronisztikus módon az udvari rendek mintájára lovagok alapították, és a rendbe való felvétel feltételeként a nemesi származás és annak negyedízigleni igazolása is szerepelt. A királynő valójában e nemzeti jellegű érdemrend létrehozásával, mint említettük a magyarság támogatását remélte, ezért viseli az a szentté avatott első király nevét. A magyar királyságot jelképezi az érdemrend heraldikus kialakítása, és a magyar nemzeti színek alkalmazása is. Az öltözék egyes részleteit a magyar nemzeti viselet ihletette, emellett ókori elemeket is átvettek, és a korszak aktuális divatjának hatása is megmutatkozik. A 36 cikkelyből álló alapszabály a rend tagjainak számát száz főben határozta meg: közülük húsz a nagykercsztes, harminc a középkercsztes és ötven a kiskeresztes osztályba tartozott, bár az osztályok számszerű elosztása változhatott. A kitüntetés átadása mindenkor Szent István ünnepén, augusztus 20-án történt az alapszabályokban meghatározott rend szerint. Az alapszabály ismerteti a tisztségviselők sorát, a rend tagjainak jogait, a felvételről szóló diploma milyenségét és nem utolsó sorban a rend jelvényeit és a három osztály öltözékeit. A rendjelet és az alapszabályokat is megkapta az, akit ezzel az érdemrenddel jutalmaztak.

4 A rendi tagok halála után a ruhadarabok tulajdonjoga visszaszállt az uralkodóházra. 172